Azonban a színfalak mögött egy magyar kutatópáros megdöbbentő eredményekkel állt elő.  Kutatásuk – mely a hagyományos bölcsességet megkérdőjelezve – azt sugallja, hogy a kevesebb csirke egy rekeszben nem feltétlenül jelent jobb üzletet vagy jobb életet a madaraknak, sőt! Ez a cikk feltárja, hogyan vezethet egy tévesen értelmezett állatjólléti cél hatalmas gazdasági veszteségekhez, környezeti terheléshez és paradox módon rosszabb állatjólléti mutatókhoz, rávilágítva arra, hogy a szabályozásnak a tudományos tényekre, nem pedig a feltételezésekre kell épülnie.

Az előírások egyre szigorodnak

A baromfi szállításával kapcsolatos állatjólléti előírások egyre szigorodnak, és az Európai Unióban a jövőben várhatóan tovább csökken a megengedett szállítási sűrűség. Azonban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója és Szöllősi László, a Debreceni Egyetem kutatója által végzett vizsgálat rávilágított arra, hogy a téves alapkoncepciók félresiklathatják a jogszabályalkotást, és a szállítási sűrűség csökkentése nem feltétlenül javítja az állatok jóllétét, sőt, súlyos gazdasági és környezeti következményekkel járhat, miközben maguknak a csirkéknek sem válik hasznára. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a valódi állatjólléti intézkedések kidolgozásához elengedhetetlen a tudományos alapokon nyugvó, objektív mérés és értékelés.

Harkusz Eureliousz filozófiáját idézve: „minden, amit hallunk, az vélemény, nem pedig tény, és minden, amit látunk, az pedig nézőpont, nem pedig az igazság”. Csorbai Attila rávilágít arra, hogy az állatjólléti diskurzusban ez különösen igaz.