Különböző vállalkozásnál vizsgálták a csirkék szállítását
A kutatás során két különböző vállalkozásnál vizsgálták a csirkék szállítását, mindkét esetben vágás előtt álló, nagy súlyú állományokkal. Két kamiont használtak: egy kontroll kamiont normál rakodással, és egy másikat csökkentett állatsűrűséggel. Az egyik esetben a hagyományos műanyag rekeszekbe normál esetben 10 csirkét raktak, míg az alacsonyabb sűrűségű kísérletben csupán 7 csirkét helyeztek el. Az eredmények lesújtóak voltak: Az úti hulla mennyisége nem duplázódott, hanem gyakorlatilag megötszöröződött. A kobzás aránya a másfélszeresére nőtt. A végtagtörések száma növekedést mutatott. A bevérzések száma szintén nőtt.
A kutatók szerint minden esetben bebizonyosodott, hogy a rakodási sűrűség csökkentése az objektíven mérhető állatjólléti mutatók (ütőhullám, elvérzések, végtagtörések) romlását okozta. A jelenség oka abban rejlik, hogy stresszhelyzetben a madarak összekupacolódnak, és fékezés, gyorsítás, kanyarodás következtében sokkal könnyebben megsérülhetnek.
A szállítási sűrűség csökkentése nem oldja meg az állatjólléti problémákat
A romló állatjólléti mutatók mellett a szállítási sűrűség csökkentésének komoly gazdasági következményei is vannak. A szállított állatok létszáma 30 százalékkal csökken, ami jelentős bevételkiesést jelent a gazdaságok számára. A spanyol terméktanács igazgatója, Jordi Mumford által végzett vizsgálatok is megerősítik ezt, ők 43 százalékos csökkenést számoltak a szállított állatok számában, figyelembe véve a rekeszek magassági növekedését is. Emellett a kutatók felhívják a figyelmet a környezetvédelmi hatásokra is. Kevesebb állat szállítása ugyanazon a távolságon több fuvart, ezáltal több üzemanyag-fogyasztást és nagyobb környezeti terhelést jelent.
A megoldás a tudományos alapokon nyugvó megközelítésben rejlik: először mérni, értékelni, aztán következtetni. Fontos, hogy a döntéshozók meghallgassák a szakma képviselőit, és objektív kutatási eredményekre építsék a jövőbeli jogszabályokat. A széles körű vizsgálatok (mint például a 180 ezer állaton végzett ismételt kutatás, amely statisztikailag is bizonyítottan megerősítette az eredményeket) szükségesek ahhoz, hogy a „csirkéknek is jó” szabályozás születhessen.
Dr. Jung Ivett
A bizottság 2023. december 7-én elfogadott egy új rendeletjavaslatot a Tanács és az Európai Parlament számára (EC, 2023a), amely az állatok szállítás közbeni védelméről szól, és amely a 2005/1/EK rendelet helyébe lépne. A jogalkotási javaslat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleményein alapszik, valamint a bizottság által elkészített értékelésen, amely vizsgálja a javasolt változtatások állatjóléti, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait. A jogszabályalkotás előrehaladott állapotban van, a módosítások benyújtásának határideje 2025 második negyedéve, az Európai Bizottság szavazása pedig 2025 negyedik negyedévében várható.
A jelenlegi szabályozás szerint három kilogramm élősúlyig kilogrammonként 160 négyzetcentiméter a madarak helyigénye a szállító konténerekben. Ez az EFSA-tervezet szerint 2,5 kilogramm élősúly esetén kilogrammonként 214 négyzetcentiméter, míg három kilogramm élősúly esetén kilogrammonként 201 négyzetcentiméter. Mindez 26–34 százalékos helyigény-növekedést jelent, amely szállítójárművenként hasonló mértékű élőállat (szállítási kapacitás) csökkenést okoz.
(Baromfi Termék Tanács)
