Nézzük meg, mi lehet az oka az öngyulladásnak, mit tehetünk ellene és hogyan kellene az új kazlat ellenőrizni (monitorozni) 6-8 hétig.
A kazal bemelegedhet és ki is gyulladhat, ha túl nedvesen érkeztek be a szénabálák. A szénát ezért 20 százalék alatti nedvességtartalomnál lehet biztonsággal bálázni, ha nincs a bálák utószárítására vagy kémiai tartósítására lehetőség. A Cornell Egyetem szakértői ettől szigorúbban, szerintük kis, szögletes bálák esetében 20 százalékos vagy annál magasabb nedvességtartalmú, illetve a nagy szögletes vagy nagy hengerbálák esetében már a 16 százalék feletti nedvességtartalom is potenciálisan megteremtheti a tűz kialakulásának feltételeit nagyméretű kazalban.
A szénabálák nedvességtartalmát és maghőmérsékletét a helyszínen (tarlón) digitális szúró nedvesség- és hőmérsékletmérővel lehet ellenőrizni. A széna nedvességét mérő digitális szúróeszköz a kereskedelmi forgalomban kapható.
Összességében 20 százalék feletti nedvességtartalom esetében a kazal melegedni fog, és a körülményektől függően fennállhat az öngyulladás veszélye. Ezért a bálákat kazlazás előtt 2-5 napig hagyni kell kiszellőzni a tarlón, vagy a pajta mellé behordva, lazán, nem érintkezve egymással. A friss szénabálákban 4-6 hétig egy mérsékelt erjedési folyamat is lezajlik, ami akkor is melegedéssel jár, ha a nedvességtartalom a megfelelő tartományban volt bálázáskor. Ennek a melegedésnek a mértéke azonban megfelelő technológia és nedvességtartalom mellett nem éri el a 40 °C-ot. A széna vöröses elszíneződése jelzi, ha mégis túlzottan bemelegedett a kazal, bár nem történt öngyulladás (kb. 40-50 °C).
A kazal melegedésének hátterében álló folyamatok
A még élő növényi sejtek légzése következtében (biológiai oxidáció) a belső bálamagban hő keletkezik. A meleg bálamag nem tud lehűlni, mert a külső szénarétegek gátolják a hőkiegynelítődést. Körülbelül 45 °C foknál a növényi sejtek elhalnak.
A nedvességtartalom hatására ezzel egy időben különféle baktériumok és gombák is elszaporodnak, melyek szintén termelnek hőt. Egyes Bacillus törzsek még 70 °C fok mellett is képesek szaporodni, ezért ez a folyamat megközelítheti az öngyulladás hőmérsékletét. Ezzel egyidejűleg olyan egyéb oxidatív kémiai folyamatok is megindulnak, amelyek a széna anyagának elszenesedését idézik elő.
