Az öngyulladás időbelisége

A kazalnak a nagy nedvességtartalom miatt bekövetkező öngyulladása a kazlazást követő 5-6. héten belül történik meg általában, mert ekkor a még légző növényi sejtek indítják el a bemelegedést, amit a bakteriális hőtermelés követ. A később bekövetkező tűz esetében kicsi az esélye az öngyulladásnak, mert a kívülről történő beázás nem indít el olyan intenzív mikrobiális folyamatot, ami öngyulladást váltana ki. Ezen esetekben nagyobb a valószínűsége az egyéb okból eredő kazaltűznek (pl. villámcsapás, üvegdarab a bálán, dohányzás, szándékos károkozás stb.)

A melegedés fázisain belül az első, amikor a szénhidrátokból a növény légzése miatt szén-dioxid, víz és hő keletkezik. A hőmérséklet elérheti a 40 °C fokot. A második fázis, amikor a sejtek már nem élnek, a hőt a baktériumok és gombák tevékenysége termeli tovább. A hőmérséklet elérheti a 80 °C fokot. A melegedés harmadik fáziása pedig, amikor az oxigén egyesül a második fázisban keletkezett, erősen oxidálható anyagokkal. Ez a folyamat körülbelül 50 °C fokos hőmérsékleten kezdődik, és elérheti a 90 °C fokot, amikor a helyzet kritikussá válik. A hőmérséklet a gyulladási pontig emelkedik, ha elegendő oxigén és terménynedvesség van jelen ahhoz, hogy a hő gyorsabban keletkezzen, mint ahogy az el tud távozni.

A kazal bemelegedésének mértéke több tényezőtől függ

• 1. Mennyi volt a kiindulási nedvességtartalom? Minél nagyobb, annál tovább tart és intenzívebb a melegedés.
• 2. Hagyták-e kiszellőzni a bálákat kazlazás előtt?
• 3. Milyen tömörségűek voltak a bálák?
  • a. Legtömörebb a szögletes nagy- és kisbála, nem tud kiszellőzni,
  • b. Kevésbé tömör a változó bálakamrás, hevederes bálázóval készített hengerbála,
  • c. Legkevésbé tömör az állandó bálakamrás (fix kamrás) bálázóval készített, magban laza, könnyebben kiszellőző hengerbála (1,2 vagy 1,5 méter átmőrével)
• 4. Széna- vagy szalmakazalról van-e szó?
  • a. A szénában még van saját légzési (biológiai oxidációs) folyamat, ami melegedést okozhat.
  • b. A szalma esetében a növényi sejtek már nem élnek bálázáskor, így csak a bakteriális és a gombák általi tevékenység okozza a melegedést.
• 5. Használtak-e gombaölő hatású adalékanyagot bálázáskor (propionsav), ami megöli a hőt termelő baktériumok/gombák egy részét és ezzel mérsékli a melegedést?
• 6. Mennyire szorosan helyezték el a bálákat?
  • a. A szögletes nagybálák rendkívül szorosan kazlazhatók fedetten vagy pajtában egyaránt. Az ilyen kazal nehezen szellőzik, a hőtorlódás nagyobb mértéket érhet el.
  • b. A hengerbálák között több a levegő a kazalban, jobban szellőzhet, ami lassíthatja vagy mérsékelheti a bemelegedést:
    • I. hengerpalástra rakva a hengerbálákat a kazalban: több a levegő, jobban szellőzik,
    • II. keresztmetszeti lapra rakva a hengerbálákat a pajtában: szorosabb, kevesebb a szellőzés lehetősége.
• 7. Időjárási körülmények:
  • a. nagy páratartalom: nem tud kiszellőzni a bála, visszanedvesedhet kazlazás előtt.
  • b. nagy meleg: a kazalban gyorsabb és nagyobb mértékű lesz a hőtorlódás, mert nem tud hűlni. Ez tipikus, hiszen nyár derekán készítjük és kazlazzuk általában a szénát.