Egy teljesen új, a gazdaságátadást érintő szerződéstípusról beszélhetünk, amelyre a modern jogtörténetben eddig nem volt példa Magyarországon, sőt európai összehasonlításban is egyedülálló.
Bevezetését az indokolta, hogy a gazdálkodók átlagéletkora a 60 évhez közelít, tehát minden harmadik magyar termelő a nyugdíjas korba lépett. A generációváltás folyamatát emiatt rendkívül komoly jogi egyszerűsítésekkel és adókedvezményekkel segíti az állam, ráadásul pályázati forrásokat is igénybe lehet venni az átadásban résztvevő feleknek.
Kinek jelenthet ez segítséget?
A gazdaságátadási szerződés azt teszi lehetővé, hogy egyetlen megállapodással – főszabály szerint családon belül – a gazdasághoz tartozó összes vagyonelem és jogosultság átadható legyen a fiatalabb családtagnak. Fontos, hogy ezt a lehetőséget elsősorban a családi gazdaságok kategóriájának biztosítja az állam, így mind az átadónak, mind az átvevőnek őstermelői vagy egyéni vállalkozói státusszal kell rendelkezni. Milyen feltételeknek kell megfelelnie az átadónak?
- Első és legfontosabb szempont, hogy átadó az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb öt éven belül eléri (tehát nagyságrendileg 60 éves életkortól lehet ilyen szerződést kötni). Életkori felső határa természetesen nem lesz az átadói pozíciónak, tehát valaki akár 100 évesen is dönthet az átadás mellett.
- Az átadónak őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie legalább tíz éve (kedvező változás, hogy a tíz év meglétét nem egyvégtében vizsgálják majd, hanem összesen, a pályafutása alatt).
- Azok a földek adhatók át, melyeket az átadó legalább öt éve használ (ennek a feltételnek az is megfelel, ha a közeli hozzátartozó vagy a családi cég használatában áll a föld).
Adó- és illetékmentesen
Rendkívül nagy eredmény, hogy a gazdaságátadási szerződés mentességet biztosít az illetékfizetési kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy ingyenesen vagy ellenérték fejében, hogy melyik családtag számára kerül átadásra a gazdaság. Fontos, hogy a korábbi (5 éven belüli) földvásárláshoz kapcsolódó illetékmentességet sem veszítjük el a gazdaságátadással. Mentesség jár majd a személyi jövedelemadóban is, hiszen ha ellenérték fejében adják át a gazdaságot, az az SZJA szempontjából nem minősül majd jövedelemnek.

Mit adjunk át a gazdaság részeként? Jelenleg nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amely tételesen felsorolná, hogy egy adott gazdasághoz milyen vagyontárgyak tartoznak. Van ingatlan-nyilvántartásunk, van regiszter a gépjárművek számára, a Magyar Államkincstárnál van adatbázis az egyes támogatásokról, sőt már a számláinkat is elektronikusan tudjuk kiállítani, és még sorolhatnánk, de ezek egy közös adatbázisban – a gazdáén kívül – nincsenek összegyűjtve.
A 2021. évi CXLIII. törvény 2. § a) pontja – természetesen nem kizárólagosan – felsorol néhány vagyonelemtípust, mint például:
- a földek tulajdonjoga,
- a tevékenységhez szükséges egyéb ingatlanok,
- ingó eszközök (ide nem értve a vetőmag-bértermelést, a bérnevelést, a bérhizlalást),
- vagyoni értékű jogok (például támogatások, szerződéses jogviszonyok, hiteljogviszony),
- gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés,
- hatósági engedélyek, tanúsítványok.