Az igavonó állatok használata tovább fokozta az egyenlőtlenséget. Az igavonó állatok gyorsítják a talajművelést, így akik rendelkeznek velük, jóval nagyobb területet képesek művelni. Az állatok örökölhetők is, ami örökletes vagyont eredményezhet. 2017-ben Kohler kutatócsoportja arra jutott, hogy az igavonó állatok használata valószínűleg az egyik fő oka annak, hogy az ókori Keleti Féltekén élő társadalmak általában egyenlőtlenebbek voltak, mint az amerikai földrészen élők, ahol csak a gyarmati korban jelentek meg nagyobb teherhordó állatok.
A terület korlátai és az igavonó állatok
A Kárpát-medencei ősi társadalmak Kr. e. 6000 körül kezdtek el földet művelni, és valószínűleg Kr. e. 3500 körül kezdték el ekét használni. Ám amikor Paul Duffy, a Kieli Egyetem régésze és kollégái összegyűjtötték 110 régészeti lelőhely adatait a térségből, és ezek többségére kiszámították a házméreten alapuló Gini-együtthatókat, azt találták, hogy az átlagos érték a technológiai változások ellenére sem változott, 5000 éven át körülbelül 0,21 maradt. A temetők Gini-együtthatói – ahol az egyenlőtlenség a kiváltságos elit sírjaiban található gazdag leletekből mutatkozhat meg – szintén alig változtak ebben az időszakban.
Egy lehetséges ok – mondta Amy Bogaard, az Oxfordi Egyetem régésze, aki nem vett részt a tanulmányban –, hogy ott bőségesen állt rendelkezésre a termőföld. Legújabb kutatásai – részben Kohlerrel közösen, 2017 óta – azt mutatták, hogy az igavonó állatokkal végzett ekehasználat csak akkor növeli jelentősen az egyenlőtlenséget, ha a föld korlátozottan áll rendelkezésre. Egyiptomban és Mezopotámiában például a mezőgazdaság a folyóvölgyekre korlátozódik.
Fotó: Pixabay
Megszokás helyett megszöktek inkább – mert volt hová
Bogaard szerint a sok Kárpát-medencei társadalmaknál inkább a munkaerő rendelkezésre állása volt a limitáló tényező.
Az átlagos egyenlőtlenség ugyan nem változott az idővel, azonban a későbbi korokból származó temetőkben már nagyobb különbségeket mutattak ki. Ezek a települések azonban jellemzően rövidebb életűek is voltak. Míg a korai települések akár 800 évig is fennmaradtak, ahol nagyobb volt az egyenlőtlenség, körülbelül 300 évig léteztek.
Az egyenlőség fenntartásához hozzájárulhatott az is, hogy a társadalmi elit gyakran a sírba vitte vagyonát – mondta Duffy. A luxustárgyak ugyan jelezhetik a sírba temetett személy magas társadalmi státuszát, ám de nem öröklődnek tovább. Ezek a javak így kikerülnek a gazdasági körforgásból.
Duffy hozzáteszi, hogy a Kárpát-medence története ellensúlyt kínál az elképzelésnek, miszerint a mai súlyos vagyoni egyenlőtlenség és társadalmi hierarchia elkerülhetetlen lenne. „Az emberek számos alternatívát találtak már, és a Kárpát-medencében hosszú időn át képesek voltak elkerülni ezt a tendenciát”.
