Az eurázsiai hódok csak elvétve építenek várat, nagy részük partfalba ásott üregekben lakik. Járataik hossza meghaladhatja a 10 métert, az üreg átmérője megközelítőleg 50-80 centiméter, amelynek bejárata víz alatt található. Gátat viszont szívesen épít annak érdekében, hogy a számára preferált minimum 1 méteres vízszint biztosított legyen számára.  Rágcsálókhoz képest meglehetősen sokáig, a természetben átlagosan 12-22 évig élnek. Téli álmot nem alszanak, élelemraktárát táplálékban bőséges évszakokban feltöltik a szűkösebb időszakra.

Engedéllyel gyéríthető

Magyarországra való visszatelepítésüket követően állományuk stabilizálódott, majd növekedésnek indult, ami annak köszönhető, hogy az élőhely-változások ellenére megtalálta a számára kedvező élőhelyi és táplálkozási területeket. Fiatal, akár csemetefákat rág le, de a vastagabb törzsű fákba is szívesen „belekóstol”, ami a fa elfertőződését okozhatja. Azonban egyes folyó menti szakaszokon, például a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság gondozásában lévő területeken a növekvő populációja oly mértékű károkat okoz a folyó menti erdőállományokban, aminek visszaszorítására ismét az eurázsiai hód, ha nem is vadászatát, de gyérítését engedélyezték. Ehhez a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM-rendelet egyes paragrafusait módosították:

• a hód már nemcsak közérdekből lesz gyéríthető, hanem az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében,
• a gyérítés engedélyköteles, melyet a természetvédelmi hatóság adhat ki,
• a hódgátak bontására nem közegészségügyi vagy közbiztonsági okból csak akkor kerülhet sor, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek.

Tehát a hódokra október 1. és március 31. között lehet vadászni engedély birtokában, gyérítési szándékkal, illetve a hódgátakat is el lehet bontani, de csak a természetvédelmi hatóság engedélyével. A természetvédelmi szakértők azonban kérik, hogy csak feltétlenül szükséges esetben kérjék és használják ki az érintettek engedélyeket a gátépítő hódcsaládokra, mert természetvédelmi szempontból aggályos lehet a hódok ezen tevékenységének megzavarása, akadályozása.

Ezekben a kis vízfelületű mikro-élőhelyek, egyedi ökoszisztéma jön létre, ami sok vízi és víz közeli életmódot folytató, védett vagy fokozottan védett fajnak biztosít megtelepedési és megélhetési lehetőséget. Nem utolsósorban pedig a klímaváltozás okozta negatív hatásokat is mérsékli: a vízvisszatartási hatás a környék talajvízszintjében is megmutatkozik, ami a kaszálókat, gyeptársulásokat érinti.