Mit tud nyújtani a lovasoknak a fajta, miért lehet előnyös választás?
Egy jó minőségű sportpóni egy sportló kicsinyített mása, lovaglás közben nagyon hasonló érzést ad, lovaglás-technikailag azonos képességeket igényel, viszont a gyerekeknek – az alkati adottságok miatt – könnyebb rajtuk a kontroll megtartása, a jármódok lekövetése vagy a segítségadás.
A szakági sportszövetségek rendszeresen írnak ki nekik való versenyszámokat, sőt, komplett bajnokságokat is. Szerencsére számos edző belátta már azt, hogy éppen annyira tragikomikus és diszfunkcionális feldobni egy nagy embert egy kis pónira, mint fordítva, legyen az adott ló bármennyire jófejű, együttműködő.
Más európai nemzetekhez viszonyítva, nálunk hogyan értékelhető a tenyésztés helyzete?
Németországhoz, Hollandiához, Franciaországhoz képest – ahol óriási kultusza van a fajta-csoportnak – megkockáztatom, évtizedes lemaradásban vagyunk. A sportcélú hasznosításban nagyon magas – Európa-bajnoki, világbajnoki – szintet képviselnek, sokkal egyszerűbb náluk kipróbált, beversenyzett példányokat találni, vásárolni. Ilyen komoly teljesítményhez egy egészen unikális tenyésztői hozzáállás, tevékenység szükséges, ami hazánkban egyelőre nem, vagy nyomokban van meg.
Szintén számottevő szempont, hogy amíg a sportpóni nálunk egy erősen kevert lófajta, addig az említett országoknál sokkal homogénebb: a hollandoknál elterjedt osztálynál megkövetelik a minimum 12,5 % Welsh póni genetikai hátteret, a német lovaglópóni kialakításában a kezdetekkor szinte kizárólag angol telivéreket, arabokat, fjordokat és haflingi kislovakat vontak be, a franciák pedig a Selle Français-ból indultak ki.
Mi az oka annak, hogy hiába van jelentős kereslet a lovardák, családok részéről, mégis kevés itthon a magyar sportpóni?
A magyar piac sajátos, amiben azt gondolom, három tényező játszik közre: az ár, a befektetett erőforrások és az alkalmazhatóság korlátossága.
Ami fizetési hajlandóságot illeti, mélyről indultunk, hiszen 15 évvel ezelőtt még az érdeklődők szeme rendszerint kikerekedett, amikor meghallották az díjszabásunkat. Nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem számítunk pedig drágának. Külföldön, sok helyen a százezer eurót – átszámítva negyven millió forintot – is meghaladhatja egy magasan képzett, jó eredményeket elért sportpóni ára. Erre a kaliberre nálunk elenyésző a fizetőképes kereslet. A magyar megítélés szerencsére az idők folyamán pozitív irányba mozdult el: rájöttek, hogy ha vigyáznak rá, akkor kitolódik a használhatósági élettartama, így akár három-négy generációnyi lovasnak is megbízható társa lehet, nem kell túladni rajta, ha kinövik.
Vannak pontos számadatok arról, hogy mekkora jelenleg a magyar sportpóni állomány?
Nagyon nehéz megmondani. Induljunk ki az én ménesemből: nekem magyar sportpóni vagy kintről behozott, de fedeztetési engedéllyel rendelkező ménjeim vannak, amik a Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesületében vannak regisztrálva. Az Európai Unió szabályozásának köszönhetően a közelmúltban létrejött egy másik – a miénkkel nem teljes átfedésben működő – szervezet a Welsh- és Lovaglópóni Tenyésztők Egyesülete. Gyakorlatilag, ha a gazda az előbbibe lép be a kancájával, akkor az utód magyar sportpóni lesz, abban az esetben viszont, ha az utóbbi tagja lesz – és megfelel az ottani sztenderd előírásoknak – akkor Welsh póni.
Mely tulajdonságok megtartására, örökítésére törekszetek az I&H Horses Hungary istállójában születő pónik tenyésztése során?
Mindig tudatosítjuk a tenyésztéséi célt és ahhoz mérten gondolkozunk a kanca-mén párok összeállításában, de van néhány alapelvünk, amiből nem engedünk. Számunkra kiemelten fontos a színvonalas mozgáskultúra – legyen szó lépésről, ügetésről vagy vágtáról —, igyekszünk az ehhez hozzájáruló testfelépítés-béli, anatómiai adottságokat kihozni.
Szelekciós döntéseket befolyásoló tényező még a viselkedés: próbálunk kulturált, kedves, együttműködő, könnyen kezelhető sportpónikat tenyészteni. Minden esetben szem előtt tartjuk a kívánatos képességek és a jellemvonások közötti egyensúly megtartását: egyik sem mehet a másik rovására.
