Intenzív ültetvényre váltott
Több mint húsz éve termeszt cseresznyét Vereben Kőszegi Vilmos, aki az intenzív ültetvény létrehozásának tapasztalatairól beszélt a tanácskozáson. Összesen 6,5 hektáron van cseresznyeültetvénye, a gazdaság nagyobb részén dióval és bodzával foglalkozik. Először 8 × 6 méter térállású, gépi betakarításra kialakított ültetvénye volt, aztán félintenzív, 600-800-as tőszámú gyümölcsösök következtek.
A legfiatalabb, intenzív ültetvényben hektáronként több mint ezer cseresznyeoltványt telepített, támrendszerrel, mikorrhiza- és Trichoderma-támogatással, törpe növekedésű alanyon. Az idén kerül fel a fák fölé a fóliatakarás, amitől azt reméli, hogy a fagyvédelem is hatékonyabb lesz. Bár Vereb jó termőhely, az idei fagyot nem sikerült kivédeni még a frostbusteres fűtés ellenére sem. Ha meglesz a fóliaborítás, a megtermelt hő bennmarad az ültetvényben.
A kivágott ültetvényből a gyökereket vitték csak el, a tuskókat és levágott ágakat bérelt erdészeti zúzóval fölaprították és mulcsként használták. Alanyként korábban kipróbálták a GiSelA 6, a MaxMa 14 és a Krimsk fajtákat, végül a GiSelA 6-ot választották, mert a legjobbnak bizonyult az orsó korona kialakítására és fenntartására. A kézi munka nagyon nagy arányt képvisel a termesztési költségekből, ezért különösen a metszés és a szüret munkálatait érdemes optimalizálni. Az orsó koronát éppen azért tartották meg, mert jól tudják metszeni.
A fajták közül termesztik a Carment, mert jól ismerik és keresik a vevők, és nem elhanyagolható szempont, hogy jól szedhető cseresznye. Mellé az olasz Sweet Lorenz fajtát ültették, ami nemcsak szép, hanem jól megfelel az eltarthatóság szempontjának is. Egy héttel a szedés után még teljesen jó a minősége és hosszan a fán tartható. Az új fajták mellé erős marketinget is kell tenni, hangsúlyozta a gazdálkodó, hogy ismertek legyenek a vásárlók körében.
Precíziós robottal ültették el a fákat, GPS-alapon mindegyiknek ismerik a pontos helyét, csakúgy, mint a támrendszer oszlopaiét. A térállás 4 × 1,25 méter, és a FruitSecurity támrendszerét építették föl a régi és az új ültetvényben is.
A pontos telepítés a későbbiekben válik fontossá, amikor a precíziós robotizált ápolást be lehet vezetni. Sok szenzort telepítettek az ültetvényben, és talajérzékelőket is, természetesen van meteorológiai állomás, az öntözőrendszert pedig saját fejlesztésű vezérléssel látták el.
Az energiaellátás is kulcskérdés manapság, ezért telepítettek napelemet az öntözőtelepekre, amivel csökkenteni tudják a költségeket. Sokat köszönhet a fejlesztés során a Botészben dolgozó, és távolabb gazdálkodó kollégáknak, akikkel együtt tevékenykedik és sokat tanulnak egymástól, zárta előadását Kőszegi Vilmos.
Védeni kell a hidegtől, az esőtől és a rovaroktól
A cseresznyetermesztés legfőbb buktatója a tavaszi fagy, a jégverés és a gyümölcsrepedés, ami ellen az ültetvény fedésével lehet védekezni valamilyen szinten. Erről beszélt Csizmadia György, aki 15 év kudarcai alapján mutatta be a különböző megoldásokat. Hangsúlyozta, hogy ezek a drága beruházások nem valósulhatnának meg a támogatások nélkül, remélhetőleg lesz is még egy pályázati forduló ültetvénytelepítésre és a klímaváltozás elleni védekezésre.
Manapság teljesen új technológiákra van szükség az újonnan kialakult körülmények miatt: a rosszkor lehulló nagy mennyiségű csapadék, a foltosszárnyú muslica és a madarak károsítása ellen is védekezni kell. A cseresznye a tavaszi fagyra és hidegre is érzékeny, előfordul, hogy a megmaradt gyümölcsöknek csak a tizede fejlődik ki teljesen. Nagy kérdés az ültetvény művelésében a füvesítés: ez akár 2-4 °C-kal növelheti a lehűlést a tavaszi fagyok idején.
