A fóliaborítás az esőtől védi a cseresznyét, de korántsem mindegy, melyik rendszert választjuk. Legegyszerűbb és legolcsóbb az elhúzható fólia, ami kifeszítve hatalmas vitorlaként működik és nem bírja a hazai szelet. Nemcsak a végoszlopokat kell kifeszíteni, hanem mindegyiket, aztán az oszlopok tetején lévő műanyag sapkát kell rögzíteni, és ha mindezt megtettük, remélhetjük, hogy nem emeli meg a szél az egész rendszert.
Soronként is lehet fóliával borítani az ültetvényt. Ez a GiSelA 5 alanyon, kötött talajon álló kis fákkal elképzelhető megoldás. Fokozható a védelem, ha oldalt vektorhálót is kifeszítünk a sorokra és azon keresztül permetezzük a növényeket.
Zárt rendszerű fóliatakarás is létezik, aminél rugalmas kötelek kapcsolják egymáshoz a sorok fölött lévő fóliát, ezáltal kevésbé érzékeny a szélre a rendszer. A csapadék a sorközökben gyűlik össze, gondoskodni kell az elvezetéséről. A zárt fólia fölé jéghálót is lehet szerelni, és ha még rovarhálóval is körbevesszük az ültetvényt, szinte minden ellen védekeztünk.
Enyhe tél és tavasz után
A foltosszárnyú muslica 2012-ben jelent meg Magyarországon és nagyon gyorsan elterjedt az országban. Nagy Csaba, a kutatóközpont tudományos segédmunkatársa követi nyomon a megjelenését az érdi cseresznyésben. A kártevőnek nyári és téli alakja van, csak az utóbbi képes áttelelni, mert akár hat hónapig él.
Októberben kezdenek megjelenni a téli alakok, és búvóhelyen meghúzódva, avarban, komposztban, pocokjáratban vészelik át a telet. A cseresznyeérésig valamilyen más táplálékon élnek a muslicák, nektárt, virágport is fogyasztanak, kedvelik a bodzát, a húsos somot, a fehér fagyöngyön pedig szaporodni is képesek. Életműködésüket a szélsőséges hőmérsékletek korlátozzák: 33 °C fölött, illetve mínusz 7-10 °C-on elpusztulnak. Tojásrakásra 10 és 30 °C között képesek.
Érden két idős cseresznyeültetvényben csapdázták a kártevőket 2020 májusától 2024 végéig, hetente ellenőrizve a varsás csapdákat. 2020-ban és a következő évben nem tapasztaltak kártételt, 2022-ben viszont már májusban megjelentek az első példányok, 2023-ban pedig bizonyosan áttelelt az ültetvényben a foltosszárnyú muslica. Abban az évben komoly kártétel alakult ki, júliusban nem volt túl meleg és jól szaporodott a kártevő.
Az első eredményekből arra lehet következtetni, hogy enyhe tél és tavasz után számolni kell a kártételével cseresznyében akkor is, ha korábban nem okozott problémát.
Tüh Annamária, a Zala megyei kormányhivatal növényvédelmi előrejelző munkatársa a védekezéshez adott tanácsot. Tekintettel arra, hogy a foltosszárnyú muslica az éréshez közeli időben károsítja a cseresznyét, nagyon fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása. A legrövidebb várakozási idejük az olajoknak és a Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítményeknek van, illetve 3 nap a lambda-cihalotrin hatóanyagú szereké és a piretrineké.
A felszívódó hatású acetamiprid esetében kontakt hatásra ne számítsunk, hangsúlyozta a szakember. Viszont a drónos kijuttatásra is engedélyezett csalianyagos technológia ilyen hatóanyagú szerre épül: a Mospilan dózisának 10%-át és a Combi Protec csalianyagot kell nagy cseppekben kijuttatni a fák fölső részére a cseresznyelégy ellen. Ez viszont valószínűleg nem válik be a muslica ellen, mert az inkább a korona belsejében, árnyékos helyen tartózkodik.
A Combi Protec hatásfokozásra lehet még alkalmas, érdemes kipróbálni hektáronként 1 literes adagban, a teljes lombfelületre kipermetezve, azadirachtin hatóanyaggal. Utóbbit először kézmeleg vízben kell feloldani és úgy tölthetjük a permetezőgép tartályába.
