Békésben az országoshoz képest kicsit más volt a helyzet. Bondár Imre muronyi termesztő az átlagosnál gyengébbnek véli az idei évet, a hagyma hozama és az ára is elmaradt a várttól. A 8 hektár áttelelő hagymával elégedett volt, hiszen az rekordközeli termést adott, a 25 hektáron termesztett tavaszi fajtákat azonban a tenyészidőszak vége felé az idén is fertőzte a sztemfílium. A lombot betegítő kórokozónak ugyanis kedvezett az idő, és persze az is, hogy a környéken viszonylag sok a hagyma, és a vetésforgót sem tartja be mindenki. A fertőzés hatására elveszíti a lombját a növény, és így a fejek fejlődése is megáll.

Viszont a korszerű hibridek vitathatatlanul többet és kiszámíthatóbban teremnek, mint a korábban termesztett hazai nemesítésű konstans fajták,

A korai (100-110 napos) fajtákat a napégés is jobban veszélyezteti, mert az augusztus eleji forróságban túl gyorsan szárad a lomb. Talán nem véletlen, hogy hosszú évtizedekig – egészen a EU-csatlakozásunkig – az augusztus végén szedhető fajták uralták a termesztést. Persze ezeknél már vannak jobb, megbízhatóbb, többet termő hibridek, ám a rövidebb tenyészidejű fajták a környezeti stresszhatásokat nehezebben viselik. A 130-140 napra szedhető hibridekkel ez a gond áthidalható, mert Lajosnap után már rövidebbek a nappalok, magasabb a páratartalom, és ennek köszönhetően szebben színeződik a páncél, nem veszít buroklevelet a fej, tehát jobb lesz a minőség. „A nagy hozamnak az egyöntetű állomány a feltétele”- húzta alá a házigazda.

Varga István, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke a rendezvény végén tartott tájékoztatón kiemelte, ma 20-25 százalékkal szerepelnek a hagymák között az áttelelő típusok, melyek elfogadható hozam és minőség mellett megfelelő jövedelmet hoztak. A szakember elmondta, 2016-tól a költségek növekedése volt tapasztalható, ami 2022-ben lelassult. Ebből a munkabér – más országokhoz hasonlóan – 15-20- százalékot is kitehet. Termelési szemszögből jók vagyunk, de utána sokszor bukunk a tároláson, az értékesítésen.

Hazánkban havi lebontásban mintegy 13 ezer tonna a fogyasztás, igazi biztonságot a tárolás tud adni. Ugyanakkor – tette hozzá Varga István – nem kell démonizálni az import hagymát, hanem együtt kell vele élni. Ha mi is olyan jó árut tudunk kínálni, azt veszi meg a vásárló. Hagymát termelni már megtanultunk, ebben alig van különbség a nyugati gazdák között, a különbség az azt követő fázisban van.