Szeretjük, és féltőn gondozzuk növényeinket, mégsem lehetünk állandóan velük, ezért van szükség olyan megoldásokra, amelyek a távollétünk alatt is vigyáznak rájuk. Akár néhány szobanövényről legyen szó, akár egy teljes kertről a növényszitterek szolgálataira bizton számíthatunk.
Egy jól bevált trükk a múltból
Talán ön is ismeri. Egy darab fonál egyik végét a növény gyökereihez bújtatjuk a cserépbe, a másikat egy vízzel teli edénybe. Így a kapilláris hatásnak köszönhetően a víz lassan, fokozatosan áramlik a növényhez. Ez az egyik legrégebbi, legkezdetlegesebb és legolcsóbb növényszitter, már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták és ma is népszerű házi praktika. Ma már vannak ennél jóval bonyolultabb, modernebb és tetszetősebb megoldások is.
Üveggömbök, kerámiafigurák
Ezek a dekoratív és bájos eszközök a 20. század közepén kezdtek megjelenni. Az ötlet lényegében nagyon egyszerű, egy vízzel teli üveggömböt, vagy kerámiafigurát a növény földjébe szúrunk, amik a kapillaritás és a nyomáskülönbség elvén működve lassan kiengedik a folyadékot. Használatuk igényel egy kis gyakorlást, hogy megbizonyosodjunk arról, melyik növényünk milyen gyorsan apasztja ki a vízraktárát, ezért ajánlott kísérletezni velük, mielőtt élesben bevetnénk őket. Egy közepes méretű gömb átlagosan 1-2 hétig képes hidratálni egy növényt, de ez szélsőséges esetben akár néhány nap is lehet. Nagyobb cseréphez, illetve vízigényesebb növényhez akár több gömbre is szükség lehet, hogy a vízellátás egyenletes legyen.
Okos virágcserép

Elsőre kissé futurisztikusnak tűnik, ám valójában egy nagyon is praktikus találmány. A beépített érzékelők folyamatosan mérik a növény környezetét, beleértve a talaj nedvességtartalmát, a fényviszonyokat, a hőmérsékletet és néha még a tápanyagszintet is.
Tartozik hozzá egy applikáció, ami lehetővé teszi a növény állapotának követését, értesítést küld, ha a víztartály kiürül, vagy ha a növénynek több fényre lenne szüksége.
Automatikus öntözőberendezések
A bonyolultabb, időzítővel ellátott automata öntözőrendszerek a mezőgazdasági öntözési technológiákból nőttek ki. Az első ilyen rendszerek az 1900-as évek elején jelentek meg a nagyméretű farmokon, majd fokozatosan miniatürizálták és egyszerűsítették őket, hogy alkalmasak legyenek kiskerti használatra is. Telepítésüket érdemes a lehető legkörnyezetbarátabb, legvíztakarékosabb módon megvalósítani.
Okos öntözőrendszerek
A 21. században, a digitális technológia folyamatos fejlődésével és egyre jelentősebb térnyerésével megjelentek az „okos” öntözőrendszerek. Ezek már nemcsak időzítővel rendelkeznek, hanem szenzorokkal figyelik a talaj nedvességét, a fényerőséget, a hőmérsékletet, felismerik a hiánytüneteket, és csak akkor, annyit és ott öntöznek, ahol, amikor és amire a növényeknek ténylegesen szükségük van. Adatokat küldenek a telefonunkra és akár távolról is vezérelhetők.
Persze azért ezek sem működnek örökkön örökké önmagukban, fel kell őket tölteni, ellenőrizni kell a működésüket, és hasonlók. A növények jóllétéről való gondoskodás elsősorban a mi feladatunk, élhetünk a technikai vívmányokkal, de sosem szabad elfelejteni, hogy szobanövényeink élőlények, és nem dísztárgyak.
És akkor a kültéri, termesztett növények nehéz körülményeiről még nem is beszéltünk. A róluk való gondoskodás sem volt sose könnyű. A forró, csapadékszegény időszakokban borzasztó nehéz nekik életben maradni, és nekünk is rengeteg erőfeszítésünkbe kerül, hogy ezt valahogyan megoldjuk. Melegedő világunkban a valóban „okos” megoldásokra égető szükségünk lesz.