Az eredeti tanyák, a hagyományos alföldi tanyarendszer sorsa lényegében a második világháború utáni erőszakos politikai-hatalmi beavatkozások nyomán megpecsételődött. A tanyák többségének a leválasztása a volt mezővárosokról, a szocialista nagyüzemi kollektivizálás, az akkori külterületi építési tilalom, ezzel egyidejűleg a tanyavilág infrastruktúrájának fokozatos lemaradása, mind hozzájárultak a tanyák több évtizeden át tartó megszűnéséhez.
Ennek eredményeként a tanyán élők száma ötven év alatt a negyedére csökkent, csak ott tudtak fennmaradni, ahol különlegesek voltak a termelési adottságok, szakszövetkezetek működtek (elsősorban a Dél-Alföldön és a Duna–Tisza közén).
A tanyák helyzete az 1990-es rendszerváltozás után sem változott érdemben. Bár a kárpótlási törvény kedvezményezte az egykori tanyák körüli földterületek visszaszerzését, lényegében csak az egykor tanyán élők vagy a mostanság oda települők egyéni, családi erőfeszítéseinek köszönhető, hogy ismét átalakulóban van a tanyavilág.
A vitathatatlanul kedvezőtlen folyamatok, mint a tanyák népességének elöregedése, az elszegényedés, a bűnözés, a tájromboló építkezések, illetve a külterületi infrastruktúra-fejlesztés vontatott üteme ellenére tapasztalhatók pozitív fejlemények is. Új tanyák (külterületi lakóházak és más épületek) jelennek meg, a külterületi lakosok számának csökkenése mérséklődött az elmúlt évtizedben, sőt egyes városok környékén ismét nő. Érdemi próbálkozások jelentek és jelennek meg a hagyományos tanyák megújítására (Tanyafejlesztési Program).
A tanyasi lét külön életforma
Az nem kérdés, hogy a tanyasi lét egy teljesen külön életforma. És talán a legfontosabb az, ami a mai világból, különösen a városi közösségekből kezd kikopni, a tanyasi életben alapvető fontosságúak a szociális kapcsolatok. Meglehet, több száz méterre, kilométerre van a szomszéd, az emberek odafigyelnek egymásra, kapcsolatot tartanak a külvilággal. A tanyán élőknek szüksége van a közös identitásra, mert ez tartja egyben a tanyavilágot. Fontos az is, hogy megőrizzék és továbbadják a tanyavilág értékeit, azokat átmentsék a jövő számára.
Tanyafejlesztési Program célja (KAP-RD42-1-25)
A vidéki településeken élők életminőségének javítása és a vidék lakosságmegtartó képességének erősítése olyan kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések támogatásával, amelyek hozzájárulnak az alapvető szolgáltatások biztosításához és a mindennapi élet megkönnyítéséhez.
Felhasználható olyan háztartási léptékű infrastruktúra-fejlesztésekre, mint a villamosenergia-rendszer kiépítése (áram bekötése), villamosenergia-ellátás fejlesztése, megújuló energiaforrás alkalmazása, ivóvízellátást szolgáló rendszer kiépítése és szennyvízkezelést, -tisztítást szolgáló rendszer kiépítése. A Tanyafejlesztési pályázatban a támogatási kérelmeket 2025. szeptember 4-től forráskimerülésig, de legfeljebb 2026. április 1-ig lehet benyújtani.
