A beporzók kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák fenntartásában és az emberi jólét biztosításában. Míg a mezőgazdasági környezetben már régóta vizsgálják a beporzóbarát beavatkozások hatásait, a városi területeken csak az utóbbi években indultak meg tömegesen ilyen kutatások. Ezek eredményei azonban eddig nem voltak összesítve, ami akadályozta a tudományosan megalapozott városi zöldterület-kezelési döntéseket – írja a ecolres.hun-ren.hu.
Ezen hiány pótlására egy új, átfogó tanulmány készült a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, 28 európai intézmény együttműködésében. A rangos Ecology Letters folyóiratban megjelent publikáció 28 eredeti kutatás adatait vonta be, amelyek 15 év alatt, 12 európai ország 1051 városi mintaterületén készültek.
Biodiverzitás-barát városi zöldterület-kezelés
Különösen előnyösnek bizonyult a virágos növények vetése, valamint az útszegélyek kezelése, és az északnyugat-európai helyszínek mutatták a legerőteljesebb pozitív hatásokat. A kutatók ugyanakkor hiányosságokat is azonosítottak, például a mediterrán térségek, a viráglátogató bogarak és a talajban fészkelő beporzók vizsgálatának területén.
A tanulmány egyik vezető szerzője, Dr. Süle Gabriella kiemelte, hogy a szintézis megalapozza a biodiverzitás-barát városi zöldterület-kezelés tudományos alapjait, és rámutat arra is, hogy az ilyen beavatkozások nemcsak közterületeken, de magánkertekben, közösségi kertekben, zöldtetőkön és akár erkélyeken is alkalmazhatók.
Dr. Szigeti Viktor szerint a kutatás rávilágított arra is, milyen irányban szükséges tovább bővíteni a tudásunkat – például hosszabb távú, több élőhelytípust és beporzót lefedő vizsgálatokkal, akár globális szinten.
Ajánlások a városi biodiverzitás támogatására
A tanulmány 38 szerzője közösen fogalmazott meg ajánlásokat a városi biodiverzitás támogatására, amely nemcsak a beporzók, hanem az emberek számára is előnyökkel jár. Dr. Báldi András szerint az ökológiai szempontok mellett a társadalmi-gazdasági érvek is alátámasztják a beporzóbarát beavatkozások fontosságát.
