0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 3.

Jellegzetes elegyfa, de parkokban is gyakori

A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét - idén ezt a fafajt választotta a nagyközönség az év fájának.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját, 2013-tól pedig bárki szavazhat online a mozgalom kuratóriuma által meghatározott három jelölt valamelyikére a www.azevfaja.hu oldalon. A szavazás célja, hogy minél többen megismerjék az őshonos fafajokat. A tavaly ősszel beérkezett több mint 2200 szavazatból a legtöbbet a korai juhar (Acer platanoides) kapta, és ezzel megelőzte a kecskefűz és a rezgő nyár jelölteket. A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtájával zöldítik a településeket a kertészek.

korai juharA korai juhart Linné írta le 1753-ban. A tudományos nemzetségnév (Acer) eredete nem világos, görög, latin és kelta nyelveken is ismertek hasonló hangzású, a faanyagra, a levél tagoltságára vagy más fafajokkal való hasonlóságára utaló nevek. Fajnevét (platanoides) a platánhoz (Platanus) való hasonlósága alapján kapta, ezt elsősorban a levélalak, esetleg a nagy, terebélyes, árnyat adó korona magyarázza.

A juharnemzetséget döntően fák és kevés cserje alkotja. Az elfogadott fajok száma (rendszerezőtől függően) 120-160 közötti, Európában 10-12 faja él.

Lombfakadás előtt virágzik

Erőteljes fiatalkori növekedésű, a 200 éves kort ritkán meghaladó fa, amely ideális termőhelyen 25-30 méter magasra nő. Törzse nyílt állásban elágazó, villásodásra hajlamos, zárt állásban feltisztuló, koronája ennek megfelelően gömbölyded vagy sudaras.

Fiatalabb korában erőteljesen sarjad tőről, az idősebb tuskók regenerációs képessége gyengébb. Meredek, törmelékes termőhelyen gyakran többtörzsű vagy tőből elágazó, gyökérzete plasztikus. Gyökérsarjakat nem fejleszt, a kéregsebzéseket, nagyobb ágak elvesztését nehezen heveri ki.

Kérge fiatalon sima, középszürke, idősebb korban sötétebbé válik, a kéreg hosszrepedései kemények, sűrűk, de nem túl mélyek, kisebb, gyengébb keresztrepedésekkel. A vessző egyenes, erőteljes, rügyállása keresztben átellenes, a hajtás felszíne kopasz, fénylő, kezdetben zöld vagy világosbarna, később vöröses árnyalatot kapó, lenticellái aprók, nem feltűnők.

A rügyek tojásdadok, fénylők, általában teljesen kopaszak, a 4-6 látható rügypikkely piros vagy bordó árnyalatú világosbarna.

Vessző egyenes, a rügyek tojásdadok
Vessző egyenes, a rügyek tojásdadok

A levél egyszerű, szíves vállú, tenyeresen 5 (-7) karéjú, vékony, sima, felül élénkzöld és fényes, alul világoszöld, a fonák néhány alapi érzuga kivételével teljesen kopasz. Ősszel a lomb aranysárgára színeződik.

Rovarbeporzású, a virágok jó mézelők, öttagúak, egy részük porzós, másik termős, azaz poligámok, sárgászöldek, a lapát alakú szirmok kissé hosszabbak (3-4 milliméter), a hozzájuk hasonló színű, de hasáb alakú csészéknél. A virágok végálló, felálló, 30-40 tagú sátorozó bogernyőt alkotnak, a virágzatban a porzós virágok vannak többségben. Hosszú kocsányú, széles szárnyú ikerlependék termése 4-5 centiméter hosszú, éretten sárgásbarna, a két iker tompaszöget zár be egymással. A magházak szélesek, kerekdedek, laposak, kopaszok, majdnem teljesen sima felszínűek.

Röviddel lombfakadás előtt, április elején, közepén virágzik, termése szeptember végén, október elején érik. Nyílt állásban már akár 20 éves korától virágzik. Terméshozása nem minden évben bőséges, a magvak jelentős része gyakran léha.
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: