Szerzők: Viniczai Sándor – Varga Tibor
A szőlő aranyszínű sárgasága mellett talán kicsit elhalványult, ám korántsem aktualitását vesztett téma a vadkár. Körbejárta a Facebookot egy Balaton-felvidéki borász egyik dűlőjéről készített fotója, ahonnan az összes szőlőjét kivágta. Nyilvános posztjában azt írta, olyan mértékű a vadkár, hogy nincs értelme ezen a dűlőn a szőlőtermesztésnek. Egyesek véleménye szerint a mai vadlétszámot már nem bírja el a szőlő, vagyis csak úgy, hogy az bejár az ültetvényekbe, a másik oldal pedig azt mondja, a vad volt előbb a területen.
Egy mátrai borász a téma kapcsán arról írt, hogy az egyik kollégája már fel is adta a tevékenységét, mert az elmúlt 5 év átlagában a termése 60 százalékát vesztette el. Dűlőjén a Rajnai rizling, amiből korábban a legjobb fehérborait készítette, már alig él. Nemhogy az elmúlt 4 évben nem szüreteltek róla, hanem a vad miatt lassan ki is pusztulnak a tőkék, mivel már a nyár közepén szinte az összes levelet lelegelik a szarvasok, őzek. Véleménye szerint a vadállomány túlszaporodása a bérvadászatnak nem árt, de a termelőknek nagy problémát jelent. Egyes területeken szinte már nincs olyan parcella, ahol ne lennének komoly károk, és vannak ültetvények, ahol már évek óta nem szüretelnek a vadkár miatt.
A nagyok is ettől szenvednek, de a kicsiknek befellegzett. Az utóbbi hetekben egy éjjel háromszor zavartam ki a kondát a szőlőből. Jó, hogy rá nem léptem a disznóra. Nem érdekli, a szarvas az összes gyümölcsfát egyúttal tönkretette. Az őzbak szintén” – olvashattuk egy FB bejegyzésben.
Tavasszal az őzek és a nyulak főleg a szőlő rügyeit rágták le, kora ősszel pedig a vaddisznók garázdálkodtak. Keresztülmennek mindenen, törnek-zúznak, ez okozza a problémát. A szőlő érésével párhuzamosan jelentősen megnő az őz, szarvas, borz és helyenként a róka kártétele, kiegészítve a seregélyek megjelenésével.
A gyerekeket a kertbe is csak aggódva kiengedő gazdák hiába próbálkoznak az ajánlott védekezési eszközökkel, érezhető eredményt nem érnek el. „A vad nem hibáztatható, fogalma sincs tulajdonról, mezőgazdasági kárról, csak a táplálékot látja” – hallható szőlőtermelő oldalról egy higgadtabb vélemény. Vásároltak vadriasztó granulátumot – amit a vadászok ajánlottak –, s a használati utasításban előírt háromszorosát szórták ki a csapára, amit kétnaponta megismételtek. Rá sem hederítettek. Ezt követte a spray, amit szivacsra fújtak, s nyitott flakonban helyeztek el. A szakemberek biztos sikert ígértek, mégsem hatott. Szóba került a villanypásztor – ami zártkertben nem szerencsés –, de a tapasztalatok szerint a disznó lehatja a fejét, és visítva rohan át rajta. Konda vonul a sorok között, „megpocsékolva” a termést.
