A Kárpát-medencei szalakótapopuláció megerősítése és hosszú távú fenntartható védelmének megalapozását szolgálta a Szalakóta védelme a Kárpát-medencében című LIFE Nature program. Ezt a programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálta, a társult partnerek pedig a MILVUS Csoport (Románia), a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt., valamint a Szatmárnémeti Környezetvédelmi Ügynökség (Románia) voltak.

A program megvalósítása során a résztvevők:

• mesterséges odúkat helyeztek ki;

• javítottak a szalakóták fészkelő- és táplálkozóhelyeinek állapotán;

• feltérképezték a szalakóták vonuló- és telelőterületeit;

• a „Szalakótás Gazda-program” keretében igyekeztek biztosítani a faj hosszú távon fenntartható védelmét;

• szalakótabarát gazdálkodási módszereket népszerűsítettek Natura2000 területeken;

• ismeretterjesztő filmeket készítettek, megalkották a szalakóta fajmegőrzési tervét, tudományos publikációkban tájékoztatták a nyilvánosságot tevékenységükről.

A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt., adottságaiból fakadóan, elsősorban a szalakóták élőhelyeinek helyreállításában, javításában működött közre. A programban az erdőgazdaság 13 természetvédelmi rendeltetésű, nagyrészt faanyagtermelést nem szolgáló erdőrészletet jelölt ki. Ezek az erdőrészek fafajösszetételükből adódóan alkalmasak arra, hogy a szalakóták fészkelési helyéül szolgáljanak. Nagy számban találhatóak bennük ugyanis a madarak által kedvelt odvasodott fehér füzek és idős nyárfák. Emellett a hullámtéri erdőt szegélyező árvízvédelmi töltés két oldalán jelentős kiterjedésű gyep, az erdős részeken belül pedig több nagyobb tisztás található, amik kiváló lehetőséget kínálnak a táplálékszerzéshez. További előnye a területnek, hogy a töltés mentén húzódik egy telefon-légvezeték, amely vártahelyül szolgál a madaraknak.

A területen sajnálatos módon nagy egyedszámban található nem kívánatos inváziós fafajok visszaszorításához vegyszerezési eljárásokat is igénybe kellett venni. Döntő hányadban zárt injektálásos technológiát használtunk. A kezelések után gyorsan látni lehetett az eredményt, hiszen mind a zöld juhar, mind az amerikai kőris egyedei hamar lombjukat vesztették. Az így keletkezett foltokban őshonos fehér fűzzel, szürke nyárral, illetve fekete nyárral történt az állomány-kiegészítés.

További problémát okozott a területen élő nagy számú vadállomány, károsításuk ellen folyamatosan védekezni kellett. A minden évben fellépő aszály az árvizek elmaradásával együtt azt eredményezte, hogy több erdőrészletben célállományt kellett váltani. Ezekben a vízigényes füzeseket egyéb lombelegyes hazai nyárasok váltották fel.

Az erdőrészletekben végzett munkálatok mellett fontos feladat volt az összesen nyolc hektár kiterjedésű tisztások karbantartása is, az invazív fajok irtása után évente 2-3 alkalommal gépi kaszálásra került sor.

A szalakóták sikeres megtelepedése érdekében 40 D típusú madárodút helyeztünk ki. További fontos feladat számunkra az eredmények folyamatos monitorozása és azok megismertetése szakmai berkekben. Annyit már most megállapíthatunk, hogy a többéves, következetes természetvédelmi munka eredményeként jelenleg 3200-3500 szalakótapár fészkel Magyarországon.

Tokody Béla (MME),
Sütő Péter, Szani Zsolt (DALERD Zrt.)