Az aszály további negatív következményei között fontos megemlíteni, hogy a virágok megtermékenyülése – ami a termésképződés alapfeltétele – nagyon érzékeny a környezeti tényezőkre, különösen a páratartalomra.

Ráadásul a száraz pollen túl könnyen száll a levegőben és nagy eséllyel nem jut célba a megtermékenyítésre váró bibéhez, illetve ha mégis célba ér, akkor jó esély van rá, hogy a bibe felszíne is száraz, nem tapad meg rajta a pollen, vagyis elveszti „fogadóképességét”. A jelenség tipikus példája a zöldbab. Mindannyian láthattunk már olyan növényt, ami tele volt virágokkal, melyek viszont száraz időben néhány nap alatt elnyíltak és végül csak néhány termés volt betakarítható.

A másik véglet a túlöntözés

Ezzel kapcsolatosan nagyon fontos kiemelni, hogy a gyökerek is lélegeznek! A talajból oxigént vesznek fel, ezért elengedhetetlen a jó talajszellőzés. A túlöntözés hatására oxigénhiány alakulhat ki, ami a gyökerek fulladását okozhatja. Ezért a jó minőségű talaj a megfelelő gyökérszellőzéshez is nélkülözhetetlen. Főleg ez az oka annak, hogy a legtöbb zöldségnövény alapvető igényei között szerepel, hogy „jó vízáteresztő képességű talajban termeszthető” vagy „kerüljük a túlöntözést és a pangó vizet”. Köztudott, hogy a gyökérzöldségek különösen érzékenyek az ingadozó vízmennyiségre, ami gyökérrepedést okozhat. Hirtelen nagyobb mennyiségű vízadag esetében hasonló károsodás tapasztalható például a paradicsomnál is.

Ilyenkor a növény minél többet próbál felszívni a rendelkezésre álló vízből, viszont a termés héja nem igazodik ehhez az ütemhez, nem tud elég gyorsan tágulni, ezért megreped. Jellemző ez még a retekre és a céklára is, valamint a zöldborsó és a zöldbab héja is felrepedhet.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy nagyobb adagú öntözés hatására rendkívül megnő a páratartalom a növények körül, ami ugyancsak káros a terméskötődésre. Ekkor a pollen összetapad, csoportosan már nagyobb a tömege és nehezebben száll egyik virágról a másikra. Közben a bibe is túl nedves, és a pollen nem tud megfelelően megtapadni rajta. A következmény szintén az elmaradt megtermékenyülés és a terméskiesés.

Honnan származik?

Az öntözéssel kapcsolatban tehát azzal a termesztői jótanáccsal tudok szolgálni, hogy először mindenképpen ismerjük meg a növényeink alapvető igényeit.

Egy nagyon drasztikus példával élve, mondjuk néhány tő vízitormát szeretnék termeszteni, melynek eredeti élőhelye friss, lassan áramló vizek mentén van. Nálam azonban homokos talajú kertben kapna helyet, ahol kannával tudom öntözni naponta egyszer. A növény hibája, hogy egy ideig csak vegetál, majd ki is pusztul?

Ezért nélkülözhetetlen tudni minden zöldségemről, hogy mi a származási helye. Ott milyen adottságok jellemzők? A kertemben rendelkezésre álló adottságok és a hazai klimatikus viszonyok miben térnek el ettől? Mindezeket képes vagyok-e áthidalni és hogyan?

Ha az utolsó kérdésre igen a válasz és a megfelelő infrastruktúra is rendelkezésre áll, akkor azzal már optimálissá válhatnak a termesztési feltételek a növény számára. Ezt pedig kiváló növénykondícióval, szép és bőséges terméssel fogja meghálálni.

Volcsányi Józsefné