A vadon élő fügék, a manapság kedvelt és termesztett beporzás nélküli gyümölcsök ősei, egy titkos, szabad szemmel láthatatlan világot rejtenek. A füge belsejében egy egész ökoszisztéma bújik meg. Mindez egy olyan ősi és bonyolult partnerségre épül, ami több mint 70 millió éve formálja a földi életet. Ezt a kapcsolatot tanulmányozta évekig a világ különböző tájain Carlos Machado, a Marylandi Egyetem biológus professzora.

„A fügék központi szerepet játszanak a trópusi erdők sokféleségének fenntartásában, mivel egész évben teremnek” – idézte Machado-t a Phys.org. „Az állatok számára biztosított állandó táplálékforrás és támogatás miatt létfontosságúak számos faj túléléséhez és szaporodásához. Cserébe az állatok, amelyek fügét fogyasztanak, szétszórják a gyümölcs magjait, ami segít új füge populációk kialakításában és fenntartásában, hozzájárulva az erdő általános sokféleségéhez.”

„A füge ‘gyümölcse’ valójában egy zárt virágzat, amely több száz apró, elrejtett virágot tartalmaz. A virágokat nem tudja beporozni a szél vagy más rovar; teljesen a gazdaspecifikus darázspartnerüktől függnek” – magyarázta Machado. A darazsak pedig éppúgy függnek a fügétől, mely a szaporodásukhoz szükséges helyet biztosítja.

Partnerek életre-halálra

A felnőtt nőstény fügedarazsak csak egy-két napig élnek, és ez idő alatt kell találniuk egy megfelelő érési stádiumban lévő fügét. A füge által kibocsátott kémiai jelek vezérlik ezeket az apró rovarokat – amelyeket gyakran a széláramlatok sodornak. Olykor nagy távolságot kell ehhez megtennie az apró rovarnak, akár 160 kilométert is.

Miután a nőstény darázs megtalálja a megfelelő fügét, bepréseli magát a gyümölcs szinte zárt nyílásán keresztül. Ezalatt könnyen elveszítheti szárnyait és csápjait.

A következő néhány hétben a peték lárvákká fejlődnek, és az utódok a füge belsejében párosodnak. A szárnyatlan hím fügedarazsak erőteljes rágójukkal lyukat rágnak a füge falán, mielőtt elpusztulnának a gyümölcs belsejében. Ez lehetővé teszi, hogy a szárnyas nőstények elmeneküljenek, és pollent vigyenek más fügékhez, hogy újra kezdődjön a ciklus.

Ehhez a rovarok rendkívül specializált testrészeket fejlesztettek ki az evolúció során, mutatott rá Machado. A potrohukon úgynevezett pollen zsebek alakultak ki, valamint a lábaikon fésűk fejlődtek a pollengyűjtésre. Egyes fajok feje laposabb, hogy könnyebben bejusson a fügék szűk nyílásain.