A fügét természetesen követték a károsítói is.
A fügebokrokat nagyon megviselik a téli fagyok, ezért a telepítés helyét gondosan kell megválasztanunk. Az emelkedő hőmérséklet hatására ez a kockázat jelentősen csökkent. A téli fagyon kívül nincs sok vámszedője, de ami van, arra időben oda kell figyelnünk.
Hazánkban a fügelevélmoly nem új károsító, a Kertészet és Szőlészet 2011. évi 50. számában Bodor János, Balázs Klára, Mihály Krisztina írásából sokat megtudhatunk erről a lepkéről.
Több év óta megfigyelt károsításáról mi is beszámoltunk (2017). Nemcsak mi, hanem a külföldi kollégák is arról írnak, hogy délről észak felé terjed a fügelevélmoly. Észak-Afrikától Ázsiáig elterjedt, ott, ahol a tápnövénye, a füge él.
Az áttelelt lepkék már kora tavasszal, áprilistól repülnek, tojásaikat csomókban helyezik a fügelevelek színére. Május közepétől a hernyók fehér szövedéket képeznek és annak védelmében táplálkoznak, később bepödrik a fügelevél csúcsát, és a levél összesodródik. Ezenkívül hámozgatják, erősebb kártétel esetén lyuggatják a leveleket. Ezzel a fügelevélmoly lombkárt okoz, eddig hazánkban a füge termését nem bántotta.
Az első nemzedék imágója júliusban repül ki, virágokon táplálkozik. A lepkéket az esti órákban fügebokrokon is megfigyelhetjük. A lepke kifeszített szárnnyal 16-20 milliméter nagyságú. Az elülső szárnya sárgásbarna, amit világos szegélyű, hullámos harántsáv díszít.
A második nemzedék hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bábozódás és kikelés után a lepkék védett helyre vonulnak, ahol áttelelnek. Amennyiben a hernyó a fiatal levél alapját támadja meg, nemcsak a levél karéja, hanem az egész levél károsodik. A kifejlett hernyó az összesodort leveleken fehér szövedékben bábozódik. A lepkék rajzására a bábingek hívják fel a figyelmet. Ezek számából is megállapíthatjuk a fertőzés mértékét, és dönthetünk a védekezés szükségéről.
Az első nemzedék júliusban, a második ősszel rajzik, virágokon táplálkozik, majd védett helyre húzódik és ott áttelel.
A szer kijuttatása után a lárvák táplálkozása leáll, 5-6 nap elteltével elpusztulnak. Magyarországon fügére még nincs engedélyezve, de bogyós gyümölcsökre igen. Véleményünk szerint a kártevő időbeni felismerésével, a károsítók eltávolításával és megsemmisítésével megakadályozhatjuk a nagymértékű felszaporodást.
Természetes ellenségét is megfigyeltük: a fülbemászó szívesen fogyasztja a fügelevélmoly-lárvákat, ezenkívül fürkészlégy is gátolja a nagyobb mértékű felszaporodását.
