Amikor a partnerekből „szélhámosok” lesznek
Ez a látszólag tökéletes partnerség azonban nem mindig hibátlan. Néhány darázs fokozatosan „csalóvá” fejlődött – behatol a fügékbe, és petéket rak le anélkül, hogy cserébe beporozná őket.
Válaszul a fügefák úgy fejlődtek,hogy ledobják a be nem porozott fügéket. Ezzel biztosítják, hogy a szélhámos darazsak ne maradjanak életben, és ne szaporodhassanak. Machado kutatócsoportja kínai kollégákkal együtt azonban talált két olyan darázsfajt, melyek elvesztették a megporzáshoz szükséges speciális testrészeiket, mégis fennmaradtak csalóként.
Arra jutottak, hogyha enyhül a természetes szelekciós nyomás, akkor a fajok elveszíthetik a korábban kialakult komplex viselkedési formákat illetve morfológiai bélyegeket.
– magyarázta Machado.
A legkorszerűbb genomikai eszközök felhasználásával Machado csapata más meglepő mintákat is feltárt a fügék és a darazsak közös fejlődésével kapcsolatban, mely a világ számos pontján lezajlik. Például a fügefajok nem fejlődnek szigorúan együtt egy adott darázs partnerrel. Ehelyett az elemzés gyakori „gazdaváltást” mutatott ki: a darazsak alkalmanként új fügefajra ugranak, néha teljesen kiszorítva a korábban ott élő rovarokat.
Machado csoportja a közelmúltban azt is megállapította, hogy a közép-amerikai fügedarázs genetikai anyagának majdnem fele szokatlan régiókba szerveződik, tele „ugró génekkel”, olyan genetikai elemekkel, amelyek mozoghatnak a genomban, és jelentős szerepet játszanak az evolúcióban. Machado szerint a gének szokatlan elrendezése eltérő evolúciós mintákat okozhat ugyanazon szervezet genomján belül, ami bepillantást enged abba, hogyan befolyásolja a genomikus összetétel az evolúciót.
Ősi partnerségek, modern kihívások
Machado úgy véli, hogy a füge és a fügedarázs közötti ősi kapcsolat ismét átalakul, mivel az időjárási minták szélsőségesebbé válnak, és a élőhelyek feldarabolódása fokozódik. Ezek az új kihívások fenyegetik a két partner közötti kényes egyensúlyt. Ha megszakad ez a hosszútávú együttműködés, az hatással lesz az ökoszisztémák biológiai sokféleségére és a túlélésére is, szerte a világon.
Mindez aggodalomra ad okot, húzta alá Machado. „Bár a darazsak mobilitása segíthet a genetikai sokféleség fenntartásában a feldarabolódott tájakon, az invazív fügefajok északi terjeszkedése megzavarhatja az őshonos ökoszisztémákat.” Floridában például már problémásnak tekinthetőek egyes ültetett fügefajok, mivel a fojtófügéhez hasonló növekedési mintázattal rendelkeznek, és képesek kiszorítani az őshonos fajokat.
A füge és a darázs közötti kapcsolatnak emlékeztetnie kell minket arra, hogy a természetben sokszor apró léptékben mennek végbe események, melyeknek aztán az egész ökoszisztémára hatásuk van.
