’Last minute’ tömegtakarmányok
A vészhelyzeti megoldás a tavaszi zab, a tavaszi tritikálé és a nyári, szárazságtűrő növénykultúra (utóbbiak május derekán vethető növényeket jelent). Akkor kerül erre sor, ha az őszi vetésűek nem fejlődtek megfelelően. A tavaszi zab és tritikálé március 15-ig a földbe kell kerüljön, és májusban kaszáljuk szilázs-alapanyagként tehénnek.
A nemesítők munkájának hála, az új BMR-cirok olyan rostemészthetőségű, ami nemhogy rosszabb lenne, sőt 10 százalékkal jobb, mint a kukoricaszilázs rostemészthetősége. A szudáni fű esetében a 60+30+30 nap betakarítási technológia segítségével, a fiatal fenológiai fázisban való kaszálással szintén tudjuk a 60-65 százalékos rostemészthetőséget biztosítani. Itt is forradalmian új szemléletre van tehát szükség, mert a hagyományos silócirok ma már csak a növendékek és az extenzív húsmarhák esetében megoldás, tejelő tehenek és az intenzíven hizlalt húsmarhának (a takarmányhiányból adódó) kényszeretetés termeléscsökkenést von maga után. Továbbá, minél gyengébb a tömegtakarmány táplálóértéke, annál több abrakot kell etetni, tehát annál drágább lesz a napi takarmányköltség. A BMR-cirokkal vagy a szudáni fűvel azonban nemcsak a takarmányhiányt tudjuk megelőzni egy májusi vetéssel (ha az őszi kultúra nem kelt ki vagy kelésgyenge), de mindezt a termelés (gyarapodás) kockáztatása nélkül tehetjük. A szárdőlés megelőzése érdekében pedig lehet cirok–cirok és cirok–szudáni fű keverékeket alkalmazni. A mohar 60 napos tenyészidejű és rendkívül szárazságtűrő, ezért akár a szemes árpa betakarítása után is vethető. Fiatalon kaszálva kiváló tömegtakarmány készíthető belőle tehénnek, növendékének, húsmarhának egyaránt. Az indiai köles szintén jól tűri a meleget, 1 méteres magasságig érdemes kaszálni, jól silózható, növendékeknek, húsmarhának kiváló takarmány.
Dinamika
A rost lebontásának a bendőben speciális „dinamikája” van. A jól emészthető rost gyorsan fermentálódik (erjed), a frakciómérete pedig rövid idő alatt csökken (feldarabolódik), majd egy része távozik a bendőből az oltógyomorba. A gyorsan lebomló rost tehát meglehetősen „dinamikusan” mozog a bendőben. A relatíve gyorsan lebomló rost erjedése és kiürülése által létrehozott „üres hely” pedig javítja az étvágyat. Tehát minél gyorsabban emésztődik a rost, annál több hely keletkezik a bendőben a következő takarmányadagnak. Ezzel ellentétben az emészthetetlen rost lassan ürül ki, telíti a bélcsatornát (töltőhatás), miközben csökkenti az erjedés és a passzázs sebességét, ezért inkább statikus, mint dinamikus elem. A fiatalon kaszált őszi vetésű gabonafélék, fűfélék ezért különösen fontosak nyáron, amikor az étvágy kritikus szempont.
Szénáink minősége
Az adatok alapján megállapítható, hogy lucernaszénáinkat közepes-gyenge minőségben készítjük el országosan. Réti szénáink esetében még rosszabb a helyzet, gyenge-igen gyenge minőségűek. Az USA-ban a mi átlagos minőségű lucerna- és rétiszénáinkat termelő teheneknek nem adnák, csak növendék üszőknek.
Rétiszénáink 4,8 százaléka éri el azt a minőséget, amit az USA-ban szárazon állókkal etetnének (de tejelőnek már nem adnák, még a laktáció végén sem).