0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 9.

A túlélést biztosító klíma­stratégia húsmarhásoknak

A húsmarhatartók sem érezhetik biztonságban magukat a jövőben, mert a gyepek egyre többször fognak kiégni, egyre kisebb lesz a hozamuk, és gyakran nem lesz elég széna télire – még vásárol­ható sem. Mit lehet tenni?

Omladozó fundamentumok

A klímaváltozás érinti a gyepterületeket is. Ezeket biztosan nem fogjuk öntözni, így várható a réti széna jelentős hektáronkénti hozamcsökkenése (a nem védett gyepeken is), azaz a terület állateltartó képessége a szárazság és a meleg miatt jelentősen csökkenni fog.

Az elmúlt tíz év adatai alapján megállapítható, hogy a lucernaszilázsok és -szenázsok táplálóértéke, rostösszetétele, erjedésének minősége országos szinten közepes, messze elmarad a nemzetközi határértékektől, ezért jelentős probléma. Az erjesztés azonban még mindig jobb megoldás, mint a szénakészítés, mert lucernaszilázsaink és -szenázsaink jobb minőségűek, mint a lucernaszénáink. Figyelembe véve azonban az USA-ban alkalmazott, minőségre vonatkozó irányelveket, a hazai átlagosan közepes minőség miatt lucernaszilázsaink és -szenázsaink 60-70 százalékát a növendéküszők nevelésekor és az extenzív marhahizlalásban kellene használni, mert a tejelő tehén tejtermelési potenciálját és az intenzíven gyarapodó húsmarha termelési hatékonyságát rontja. Ez egy érdekes helyzet, hiszen a támogatások miatt a lucerna nagy területen van ter­mesztve.

A tejelő tehenészetekben azonban sok helyen már kezdenek lemondani a lucernaszilázsról és szénáról, ami a húsmarhatartóknak kedvezhet.
Fotó: pagarau, Pixabay

A kukoricaszilázs és a szemes kukorica az Alföldön már a közeljövőben is csak öntözött területen ad majd biztos termést. Az aflatoxin pedig terhelni fogja a kukoricaszilázst, a nedves kukoricát, a nedves csőzuzalékot (LKS) és a szárított szemes kukoricát is. A jól emészthető keményítő ellátása tehát veszélybe kerül a jövőben a tejelő ágazatban. Nagy valószínűséggel a gabonák felé fogunk fordulni, ahol még nem jelentkezett a szántóföldi aflatoxin-terhelés, és jól emésztődik a keményítőtartalmuk. A húsmarhatartásban az aflatoxinnak kisebb a jelentősége, kevésbé szigorú a megítélés, de ott sem cél szennyezett takarmányt etetni, mert rontja az étvágyat, és kockáztathatjuk vele az embrió életben maradását is.

Szántóföldi termesztésű széna

Javaslom, hogy fedezzék fel az őszi vetésű gabonaszénákat: a fiatal tritikálé, gabona–gabona keverékek és gabona–fű keverékek szénái nagy hozamúak, jól kiegészítik a réti széna potenciális hiányát. Vészhelyzetben a tavaszi vetésű gabonaszénák is szóba jöhetnek márciusi vetéssel [tritikálé vagy zabszéna virágzásban kaszálva, majd vethetünk még mohart a területen. A mohart vethetik árpa/búza szilázs vagy(!) árpa/búza szemes terményként való betakarítása után, és a nyári melegben kiváló moharszéna készíthető belőle (kalászhányás előtt kaszálva] szántóföldi területen.

A szudáni cirokfű–széna is egy lehetőség, bár vigyázzunk, mert a kaszálás és a rendterítés nem egyszerű kérdés. Vékony szárú hibridet kell választani, nagy csíraszámmal vetni és 150 centiméteres magasságban érdemes már levágni. Fővetésben akár háromszor is lehet belőle szénát készíteni: 60 nap +30 nap +30 nap.

Húsmarhatartók jövőképe

Húsmarhatartóknak javaslom, hogy a nem védett legelők karbantartása legyen napi feladat, a nyári hozamcsökkenés mérséklése érdekében (felülvetés, tápanyagellátás, tisztítókaszálás, szakaszos legeltetés). Növeljék a területet rétiszéna készítésére – a potenciálisan kis nyári hozamok miatt. Kezdjenek gondolkodni a szántóföldi növénytermesztésben (a takarmányhiány megelőzése érdekében):

  • az őszi vetésű növények korai betakarítású szilázsai intenzív állományoknak: rozsszilázs, tritikálészilázs, fűszilázs (olaszperje, Festulolim-típusok),
  • az őszi vetésű növények szemérésben betakarított szilázsai extenzív állományoknak: tritikálé-, árpa- és búzaszilázs,
  • az őszi vetésű gabona–pillangós keverékek szemérésben betakarított szilázsai extenzív állományoknak: borsós vagy bükkönyös tritikálé-, árpa- és búzaszilázs,
  • az őszi vetésű és tavaszi betakarítású (olasz) gabona–gabona keverékek, például a Texas, rugalmas „mediterrán” megoldás: korán , közepesen elkésve és idősebben is kaszálható húsmarhának,
  • az évelő növények szilázsai, pl. a lucernaszilázs és –szenázsok, még közepes minőségben is potenciális fehérjeforrások a húsmarhának,
  • a szántóföldi termesztésű szénafélék nagy szortimentje áll rendelkezésre (őszi és tavaszi gabonaszénák kalászhányás előtt/virágzásban kaszálva, moharszéna, szudáni fű széna).
húsmarha
Fotó: MMG/Medgyesi Milán

A leírtak azt mutatják, hogy megkérdőjeleződik a megszokott út, a sok évtizedes tapasztalat. Aki nem lesz képes a szemléletváltásra, az el fogja veszíteni a stabilitását. De minden itt van a kezünkben, élen járunk az innovációban, mert már 17 éve dolgozunk a tömegtakarmány-termesztés fejlesztésén a tejelő ágazatban. Kérem, kövessenek minket, és teremtsék meg a saját útjukat! Ennek a kis országnak van korszerű tömegtakarmány-termesztési klímastratégiája, alkalmazzuk! Éljük ezekkel a lehetőségekkel, hogy életben maradjon az ágazat.

Dr. Orosz Szilvi
laboratóriumigazgató
ÁT Kft., Takarmányanalitikai Laboratórium

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: