0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 8.

Eszterháza rózsái

Hazánk legpompásabb barokk kastélya és kertje, melyet a kortársak „magyar Versailles-ként” emlegettek, gróf Esterházy Miklós nevéhez kötődik.

A széles műveltségű, értő műkedvelő, zenerajongó, ugyanakkor nagylelkűen adakozó, jómódú herceg méltó rezidenciát akart magának teremteni, és az 1760-as évek végére felépült az ország legnagyobb barokk kastélyegyüttese Eszterházán, a mai Fertődön.

A hatalmas kiterjedésű kastélykert a 18. század divatja szerint, francia stílusban készült, és a hazai barokk kertművészet egyik legkiválóbb alkotása lett.

A kert második virágkora

Nem véletlenül kapta a gróf a „Fényes” jelzőt, mert virágkorában az Esterházy-birtok messze földön híres franciás rokokó vigasságoknak, vadászatoknak és művészeti eseményeknek, zenei ősbemutatóknak adott helyet. 1790-ben Fényes Miklós halálával Eszterháza csillaga is lehanyatlott. A herceg utódai más kastélyaikba, Kismartonba, Fraknóba költöztek át.

A mellőzöttség több mint egy évszázadig tartott. 1904-ben azonban újabb gondos gazdája lett az uradalomnak, és a kert második virágkorát élte. Esterházy Miklós Pál Antal herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő a kastély tatarozásán és korszerűsítésén kívül a kertre is figyelmet fordítottak.

Az elhanyagoltság évtizedei után szinte újra ki kellett az egyes kertrészeket alakítani. Mindezt Anton Umlauft, az Osztrák-Magyar Monarchia neves kertésze valósította meg, aki historizáló stílusú kertet alkotott úgy, hogy új kertrészeket tervezett, de amit a régiből lehetett, azt meghagyta. Az épület előtt neobarokkos, egynyári tarka virágokból díszes ágyásokat alakítottak ki, a franciakert útjait nyírott puszpáng- és tiszafacserjékkel szegélyezték. A kastély északi díszudvarába szintén kúp alakúra metszett bokrokat, közéjük pázsitot és virágokat ültettek.

A barokkos kertrészek mellett 1906-ban épített kisebb tájképi kert képviselte az új kertművészeti trendet, gyűjteményes egzóta lombhullató fáival, virágos cserjéivel és fenyőivel. A krími hársfák négyes fasora viszont hangulatában a mértani rendezettségű franciakerthez köti az „angolkertet”.

A rózsa a díszítőművészet és népköltészet legkedveltebb motívuma, századok óta a kertek királynője. Cziráky Margit 1908-ban reprezentatív kertet alakíttatott ki rózsák számára. A kereszt alakban futó, 220 méteres lugasban és ágyásokban sok ezer rózsa pompázott, a közepén nyolcszögletű pavilon állt. A kedvességéről, életszeretetéről és nagylelkű adományozásairól legendás grófnő nem sokáig élvezhette szép kertjét, ötödik gyermeke születése után fiatalon elhunyt.

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: