A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát, a Flavescence Dorée-t (FD) terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca imágói a növényvédelmi időszak és a szüretek befejezése után szeptember végéig, október elejéig is megtalálhatóak a szőlőültetvényekben, melyek egész életükben fertőzőképesek. Ennek köszönhetően a FD terjedése folytatódik a szüret után is, a szőlőültetvények ebben az időszakban védtelenek a betegséggel szemben.

A helyzet súlyosságát tekintve szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Karate Zeon 5 CS és a Klartan 24 EW rovarölő szerek szüret utáni kijuttatására, a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Grapevine flavescence dorée, FD) elleni védekezés segítése érdekében. A Karate Zeon 5 CS rovarölő szer 2025. augusztus 20. és november 20., míg a Klartan 24 EW 2025. augusztus 22. és november 22. között használható fel országosan, gazdaságokban és házikertekben egyaránt.

Dula Bencéné mikológus, egri szőlőtermesztő

Fekete rothadással nem lehetett találkozni, az északkeleti régióban viszont kizárólag csak a szőlőlisztharmat jelentkezett, ami így sem okozott gazdasági kárt.

Ugyanakkor a FD-tól hangos a média, szakemberek kongatják a vészharangot. Nem ismeretlen ez a betegség, a kórokozó őshonos Európában, hosszú élettörténete van már Magyarországon is, de hiányosak az alapismeretek. Azért került a figyelem középpontjába, mert egyre több fertőzött területet azonosítanak. Nem a szőlő a fő gazdanövénye, hanem az erdei szalag, a hamvas éger, a mézgás éger, a bálványfa. A szőlőn akkor kezdett problémát okozni, amikor a 2000-es évek elején megkaptuk a szőlőn élő vektorát, az amerikai szőlőkabócát, ami 2006-ban jelent meg Magyarországon. Néhány év alatt a szőlőkabóca elözönlötte az egész országot, két éven belül a legkeletibb északkeleti csücskökben lévő szőlőültetvényekben is csapdázni lehetett. A Zalai borvidéken 2013-ban jelent meg a kabóca, a házikerti szőlőkben láthatók voltak a fitoplazma tünetek.