0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 11.

Megvédhetjük szőlőültetvényeinket a fitoplazmától?

Egyes vélemények szerint a 2025-ös év az növényegészségügyi szempontból is elsősorban a gombabetegségekre gondolva, érdektelen volt, mások viszont a rohamosan terjedő szőlő aranyszínű sárgasága miatt kongatják a vészharangot.

Bár az iszalagnak is vannak kabócái, ilyen a sarkantyús kabóca, ami véletlenszerűen ráviheti a szőlőre a fitoplazmát, s mivel fénykedvelő kúszónövény, az iszalag gyakran ott található az ültetvények közvetlen közelében. Ám ha nincs ott az amerikai szőlőkabóca, a fertőzés nem terjed tovább, ott marad azon az egyetlen egy tőkén, amire véletlenszerűen rávitte a sarkantyús kabóca.

Sajnos az amerikai szőlőkabóca viszont rendkívül gyorsan szaporodó és gyors mozgású kabócafaj, ami saját szárnyán képes 40 kilométert is megtenni egy nap, ráadásul a szőlőn éli az egész életét.

Öt lárva stádiuma van, és ebben a fejlődési állapotában veszi fel a szőlőnövényből a fitoplazmát, ami a kabóca emésztőcsatornájában szaporodik, és a szívogatás során folyamatosan átadja a szőlőbe. A FD a háncsszövetben terjed, illetve szaporodik tovább a növényben, a nedvkeringéssel eljuttatva az egész növénybe, de legnagyobb koncentrációban érdekes módon a gyökerekben lehet kimutatni.

A nyár derekán lehet beazonosítani a fitoplazmát, júliusban, a növényi részekből, a levelekből, hajtásokból. Tüneteket egy-két évvel a fertőzést követően mutat a növény, majd utána folyamatos a felszaporodása.

Dr. Dula Bencéné (Terézia) növényvédelmi mikológus; szőlőtermesztő (2)

Létezik egy másik fitoplazma faj is, ami régebben van jelen a szőlőben, és sok más mezőgazdasági növényben, a Stolbur fitoplazma. Ennek a vektora nem a szőlőn, hanem a gyomnövényeken, vagyis a szőlősorokban, sorközökben lévő gyomnövényeken él, és véletlenszerűen viszi rá a Stolbur fitoplazmát a tőkékre.

Viszont ami nagyon fontos és érdemes megjegyezni, hogy teljesen azonos tüneteket okoz a Stolbur fitoplazma és a Flavescence Dore.

A fehér fajtáknál a levelek a fonák felé pöndörödnek, sárgulnak, úgynevezett szektoriális elszíneződés jelentkezik a kezdeti szakaszban, ami azt jelenti, hogy az erek által határolt szöveti részek kezdenek sárgulni, majd nekrotizálódnak, a fertőzött hajtások csüngő helyzetet vesznek fel. A kékszőlőknél pedig értelemszerűen vörös elszíneződés jelentkezik a leveleken, ugyanúgy szektoriális vörösödést okoz, és ahogy súlyosbodik a fertőzöttség a tőkén belül, gyenge lesz a hajtásnövekedés, fürtrész elhalások, elszáradások jelennek meg, a zöld hajtások beérése nem lesz tökéletes, az éretlen vesszők pedig a tél folyamán fagyveszélynek vannak kitéve. A fürtök elszáradása a direkt kártétel, miközben az érett szőlőfürtöknek a beltartalmi értéke is romlik, a vége pedig a lassú tőkepusztulás.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: