Az elmúlt évek tendenciái szerint folyamatosan nő az étkezési mák vetésterülete hazánkban. Termesztésének előnyei között tartják számon, hogy a vetésfogóba könnyen beilleszthető, viszonylag alacsony input igényű kultúra, amely javítja a talaj vízgazdálkodását, elősegíti a humusztartalom és a levegőháztartás növekedését, ezáltal pozitívan hat a talajélet összességére. Mivel kevés tápanyagot von ki a talajból és júliusban-augusztusban történik a betakarítása, remekül előkészítheti az őszi vetést, ráadásul akár 20-25 százalékkal növelheti az utána vetett növények a hozamát. A betakarítás egyszerű, gabonakombájnnal is végezhető. Mindez persze nem lenne olyan vonzó, ha nem biztosítana megfelelő jövedelmezőséget is.
Ipari mák helyett étkezési mák
2014-ig az ipari mák termesztése volt domináns Magyarországon, amit jórészt a morfin előállítására alapított tiszavasvári Alkaloida dolgozott fel, majd a gyár bezárásával a 2010-es évek közepétől a hangsúly az étkezési mák felé tolódott el. A 2022-es mélypont óta, amikor is 3000 hektárt alig haladta meg a hazai vetésterület, 2023-ban már 8000 hektárra nőtt a vetésterület, s a tendencia tovább folytatódott 2024-ben is, akkor 11 004 hektáron termesztettek étkezési mákot, 554 természetes személy és 139 szervezet. Ha folytatódik ez a növekedési ütem, a 2025-üs évben már közel 16000 hektár vetésterülettel számolhatunk. Kérdés, hogy vajon hogyan reagált a felvásárlói piac a hirtelen növekedésre, s milyen lehetőségei vannak a máktermesztőknek.
Máktermeltetés nagyban
A Sotiva Seed Kft. Magyarország egyik legnagyobb hazai máktermeltetéssel foglalkozó vállalkozás Tiszavasvári központtal. Az elmúlt évben országszerte 2400-2500 hektáron termeltetett őszi vetésű étkezési mákot termelési integrációban.
– tájékoztat Szalka János, a Sotiva Seed Kft. ügyvezetője. Kilónként nettó 640 forintot fizettek a gazdálkodóknak az EU szabványoknak megfelelő mákért a Sotivánál, de ehhez meg kellett felelni a kiemelkedő minőségi követelményeknek. Az általuk forgalmazott évi 2000-2300 tonna mák – ahogy a hazai termés többsége – nem az országhatárokon belül talál vevőre, 95%-át Nyugat-Európába exportálják. Országos szinten a legfontosabb exportcélpontok közé tartozik Németország, Ausztria és Lengyelország, de növekvő igény mutatkozik a minőségi termés iránt Csehországban és Szlovákiában is. A szakember elmondása szerint a hazánkban megtermelt 8-10 ezer tonna mákból mindösszesen 2-2,5 ezer tonnára van hazai a kereslet. A kérdésre, hogy várható-e a hazai máktermő területek további növekedése pozitívan reagált, viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy
A Sotivánál is számos termelői megkeresést kellett elutasítaniuk, jelenleg nagyobb az érdeklődés a máktermesztés iránt, mint amennyi területet a piac elbír.
Prémium minőség saját kézben
Saját kézbe vette az értékesítést Nyikos Csaba, babóti gazdálkodó, a Mákcentrum megálmodója, aki két éve 12-15 hektáron termeszt étkezési mákot, Zéno Plus őszi vetésű fajtát. Kiemelt figyelmet fordít a prémium minőség előállítására, amit többek között minimális vegyszerhasználattal ér el. Az aratás során 5 százalék víztartalom alatt folyik a betakarítás, a termést pedig big-bag zsákba tölti, hogy kiküszöbölje a további szennyeződés lehetőségét. Területén a 2025-ös évben meghaladta a másfél tonnát a hektáronként betakarított mennyiség.
Mivel úgy tapasztalta, hogy a mák iránti kereslet időszakos, decemberben megcsappan az érdeklődés, feldolgozott formában mákolaj, mákliszt és mákos méz formájában kínálja eladásra termékeit. Az első évek sikerei után bizakodva tekint Nyikos Csaba a folytatás és a további növekedés felé.
Hamarosan itt a mák vetésének szezonja, aminek előkészítése a sikeres termesztéstechnológia egyik sarkalatos pontja. Arra, hogy a megnövekedett vetési kedv beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, a következő évek adják meg a választ.
Ez is érdekelheti:
