Magyarországon az étkezési mák termesztése hagyományosan kis- és közepes gazdaságokban történik, amelyek a belső piacra való értékesítés mellett jelentős mennyiséget exportálnak Közép- és Nyugat-Európába. Az elmúlt években azonban számos kihívással kellett szembenézniük, az időjárási viszonyok változása, a nemzetközi verseny és a szigorú szabályozási környezet komoly terheket ró a termelőkre. Az egyik legnagyobb mákültetvény Somogy vármegyében, Somogyváron található. A Gyenis Agro Szövetkezet társügyvezetőjét, Gyenis Rolandot kérdeztük a máktermesztés kihívásairól és annak lehetőségeiről.
A mák a magyar kultúrában mélyen gyökerező növény, amely évszázadok óta az ünnepi ételek alapanyaga. Karácsonykor és húsvétkor a mákos kalács és mákos guba elengedhetetlen része az ünnepi asztaloknak.

A magyar gasztronómia a mákot egyedi módon használja fel, amit a külföldi piacokon is egyre inkább felismernek. A magyar mák mint exporttermék így nemcsak gazdasági értéket képvisel, hanem a magyar kultúra hírnöke is a világban. A „Magyar mák” márkanév kialakítása hozzájárulhat a termék piaci pozíciójának erősítéséhez és a nemzetközi ismertség növeléséhez.
Hasonlóképpen vélekedik a mákról Gyenis Roland, a szövetkezet társügyvezetője is. A Gyenis Agro Szövetkezet 28 éve gazdálkodik Somogy vármegyében 700 hektáron, ebből idén a mák vetésterülete közel 50 hektárra tehető, de korábban a 70 hektárt is megközelítette.
A Gyenis család a közel 30 év alatt folyamatosan fejleszti, újítja gazdaságát. Jelenleg a sorba való szemenkénti vetéssel kísérleteznek, amely a jövőben utat nyitna a sorközművelésnek és a vegyszerfelhasználás csökkentésének. Az elmúlt évek során pedig a kézzel szedéstől és a kapálástól egy modernnek mondható gépesített és automatizált termesztési és feldolgozási technológiáig jutottak.
Főként exportra kerül
Magyarországon a máktermesztés területe évről évre változik, azonban stabil helyet foglal el a mezőgazdasági termények között. A KSH adatai szerint az elmúlt években átlagosan 6-8 ezer hektáron termesztettek mákot, amelyből évente 6-7 ezer tonna étkezési mák került a piacra (1., 2. táblázat). A termésátlag hektáronként 0,9-1,1 tonna között mozog, bár a szélsőséges időjárási viszonyok miatt ez jelentős ingadozásokat mutathat.


A legfontosabb exportcélpontok közé tartozik Németország, Ausztria és Lengyelország, de növekvő igény mutatkozik Csehországban és Szlovákiában is. A hazai éves fogyasztás átlagosan 0,4-0,6 kilogramm/fő, amely az európai átlaghoz képest kiemelkedő.