0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

Máktermesztés: tradíció, kihívások, jövő

Az étkezési mák (Papaver somniferum) évszázadok óta fontos részét képezi az európai és a magyar konyhaművészetnek, miközben gazdasági, kulturális és táplálkozási szempontból is meghatározó szerepet tölt be.

Magyarországon az étkezési mák termesztése hagyományosan kis- és közepes gazdaságokban történik, amelyek a belső piacra való értékesítés mellett jelentős mennyiséget exportálnak Közép- és Nyugat-Európába. Az elmúlt években azonban számos kihívással kellett szembenézniük, az időjárási viszonyok változása, a nemzetközi verseny és a szigorú szabályozási környezet komoly terheket ró a termelőkre. Az egyik legnagyobb mákültetvény Somogy vármegyében, Somogyváron található. A Gyenis Agro Szövetkezet társügyvezetőjét, Gyenis Rolandot kérdeztük a máktermesztés kihívásairól és annak lehetőségeiről.

A mák a magyar kultúrában mélyen gyökerező növény, amely évszázadok óta az ünnepi ételek alapanyaga. Karácsonykor és húsvétkor a mákos kalács és mákos guba elengedhetetlen része az ünnepi asztaloknak.

A mák azonban nemcsak az ünnepekhez kötődik, hanem a mindennapokban is népszerű alapanyag, különösen a pékségek termékeiben.
Mákos keksztekercs Fotó: Fontos Éva

A magyar gasztronómia a mákot egyedi módon használja fel, amit a külföldi piacokon is egyre inkább felismernek. A magyar mák mint exporttermék így nemcsak gazdasági értéket képvisel, hanem a magyar kultúra hírnöke is a világban. A „Magyar mák” márkanév kialakítása hozzájárulhat a termék piaci pozíciójának erősítéséhez és a nemzetközi ismertség növeléséhez.

Hasonlóképpen vélekedik a mákról Gyenis Roland, a szövetkezet társügyvezetője is. A Gyenis Agro Szövetkezet 28 éve gazdálkodik Somogy vármegyében 700 hektáron, ebből idén a mák vetésterülete közel 50 hektárra tehető, de korábban a 70 hektárt is megközelítette.

A búza-, kukorica,- napraforgó- és repcekultúrák mellett azért vágtak bele a máktermesztésébe, hogy színesítsék a gazdaság portfólióját.

A Gyenis család a közel 30 év alatt folyamatosan fejleszti, újítja gazdaságát. Jelenleg a sorba való szemenkénti vetéssel kísérleteznek, amely a jövőben utat nyitna a sorközművelésnek és a vegyszerfelhasználás csökkentésének. Az elmúlt évek során pedig a kézzel szedéstől és a kapálástól egy modernnek mondható gépesített és automatizált termesztési és feldolgozási technológiáig jutottak.

Főként exportra kerül

Magyarországon a máktermesztés területe évről évre változik, azonban stabil helyet foglal el a mezőgazdasági termények között. A KSH adatai szerint az elmúlt években átlagosan 6-8 ezer hektáron termesztettek mákot, amelyből évente 6-7 ezer tonna étkezési mák került a piacra (1., 2. táblázat). A termésátlag hektáronként 0,9-1,1 tonna között mozog, bár a szélsőséges időjárási viszonyok miatt ez jelentős ingadozásokat mutathat.

Forrás: KSH
Forrás: KSH
A hazai mák jelentős részét exportálják: a termés mintegy 60-70 százaléka külföldi piacokon talál vevőre, elsősorban az Európai Unió országaiban, ahol a pékáruk és az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú alapanyag.

A legfontosabb exportcélpontok közé tartozik Németország, Ausztria és Lengyelország, de növekvő igény mutatkozik Csehországban és Szlovákiában is. A hazai éves fogyasztás átlagosan 0,4-0,6 kilo­gramm/fő, amely az európai átlaghoz képest kiemelkedő.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: