0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 17.

A generációváltás közösen történik

Új, elhivatott gazdálkodói kör formálódik a hazai agráriumban, ahol a generációváltás nem választható opció, hanem létkérdés.

Az idő igazolta azonban, hogy annak idején jó döntést hoztunk, és azóta is erre alapozzunk az őszi alapművelést. Később a tápanyag-utánpótlási rendszert is átalakítottuk, amely jobban alkalmazható a száraz időjárási körülmények között, valamint a strip-till (sávművelés) műveléssel is kísérletezünk. Utóbbi fejlesztések már könnyebben megvalósíthatók, mivel az évek alatt bizonyítottam, hogy a tudásom helytálló” – hívta fel a figyelmet a szakember, emlékeztetve, hogy a lazításos talajművelésre 2016 óta álltak át, s bár más gazdaságokban is elterjedtek az altalajlazítók, középmély lazítók, ezeket az eszközöket is okszerűen szükséges alkalmazni, hiszen egy lazítóval adott esetben többet lehet ártani, mint használni.

Bár édesapja szakmán kívülről érkezett, időközben már ő is sokéves szakmai gyakorlatot szerzett. Ráadásul mindig érdeklődött az újdonságok, a modern dolgok iránt, s ezt örökölte Viktor is. Nyitott kapukat döngetett, amikor az egyetemről hazament néhány ötlettel. Amikor megvették a lazítót, a szomszédok azt jósolták, hogy a traktor legalább 40 litert fog fogyasztani hektáronként, de ez nem bizonyult valósnak. Viszont sokkal hatékonyabban dolgoznak, nagyobb a területteljesítmény. A hatékonyság növelése a mostani szélsőséges időjárási körülmények között fontos szemponttá vált. „Nem lehet arra várni, hogy majd ha felszárad a talaj, akkor dolgozunk – már Komárom-Esztergom vármegyében is perctalajokról beszélnek”, mondta a fiatal gazdálkodó.

A lazításos talajművelés már alapnak számít

A generációváltás zökkenőmentességét firtató kérdésre azt válaszolja, hogy mint mindenhol, köztük is akadnak szép számmal összetűzések. Az évek folyamán voltak jó és rossz döntések egyaránt – mindenből tanulnak. Megesik, hogy előkerül egy már régen elfeledett, kipróbált, kudarcba fulladt ötlet, hátha most jobb a környezet hozzá, de tapasztalatuk szerint ezek általában nem kerülnek újra előtérbe.

Folyamatosan fejleszteni, fejlődni kell a rohamtempóban változó körülmények között, néha benne van a pakliban, hogy az ember mellényúl, legyen bármekkora tapasztalata, elméleti tudása.

Ilyenkor is előfordul egy-egy összetűzés, de később levonják a következtetéseket és továbblépnek rajtuk. „Szerencsére jól megértjük egymást. Három-négy éve a gazdálkodási döntések zömét már én hozom meg, miközben a pénzügyi kérdésekben közösen keresünk megoldást. Más gazdaságokban – ahogyan hallom – komoly konfliktushelyzetek tudnak kialakulni. Hiába rendelkezik korszerű agrártudással az ifjabb nemzedék, az idősebbek gyakorlati tapasztalata még felülírja” – osztotta meg tapasztalatait Szente Viktor.

A modern agráriumban a géphasználat jelentősen eltolódott az informatikai vonal felé. Inkább informatikusra van szükség a traktor fülkéjében, mintsem gépkezelőre. Mint azt a szakember kiemelte, egy újabb traktor áldás, s egyben átok is lehet, a folyamatos rohanásban pedig nem egyszerű megtanulni egy új rendszer működését. Nem lehet fontossági sorrendet állítani a papírmunka és a gépben töltött órák között – mindkettőre szükség van. Szinte mindent meg tudnak oldani házon belül, egyéb kérdés esetén pedig nyugodt szívvel fordulhatnak az Agrárkamarához.

„Tapasztalatom szerint napjainkban a gazdaságátadás nehezebb, hiszen ha komolyabb múltra tekint vissza egy vállalkozás, az már nemcsak munkahely, hanem hivatás, az átadó élete, munkája is egyben.

Mi, fiatalok szíves örömest ugrunk fejest az ismeretlenbe, az újba, számunkra az átvétellel járó nehézségek nem a folyamat legelején fognak jelentkezni, hanem hónapok, akár évek múltán. Nehéz lenne megítélni, mi a nehezebb, elengedni a gyeplőt, vagy éppen átvenni azt. Úgy gondolom, ha megtörténik egy gazdaság életében az átadás, semmiképpen sem szabad a régi generációt kizárni belőle, hiszen az élete munkája. Azzal bizonyíthatjuk számukra a rátermettségünket, ha hagyjuk, hogy betekintésük legyen és láthatják, hogy jó kezekben van a gazdaságuk, ezzel talán megelőzve még pár vasárnapi ebédkor fellépő vitát” – vallja a szakember. Hozzátette, a földet unokáinktól kaptuk kölcsön. Ez a jelmondat vezérli, nem csúcsterméseket kell elérni, akár veszteséggel, hanem hasznot kell termelni, úgy, hogy közben a talajainkat javítjuk, óvjuk a pusztulástól. Egy jó ökoszisztéma kialakítása lassú, nehézkes folyamat, de elég egy apró hiba, és évek munkáját tehetjük vele tönkre. Tíz év távlatában már látszanak az eredmények, mind gázolajfogyasztás, mind talajminta-vizsgálatok alapján, ezért úgy gondolja, jó az irány, amerre haladnak, és folytatják a megkezdett munkát, tökéletesítik a gyakorlatot.

„Akkor is arra buzdítom a fiatal generációt, hogy igenis, szüleink munkáját át kell venni, folytatni kell azt, amit ők szívvel-lélekkel végeztek hosszú évek alatt, magukat sem kímélve, hogy teremtsenek valamit. Régen is voltak nehéz időszakok, ez a mostani is ilyen, de bízzunk benne, hogy egyszer beköszönt az aranykor nekünk, gazdák számára is, addig pedig dolgozunk és minél inkább időjárásállóvá kell tennünk a termesztési technológiánkat, vagy alternatív növényeket kell bevezetnünk” – figyelmeztetett Szente Viktor.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság