Szerző:
Gáll Tibor
MATE Kertészettudományi Intézet
Zöldségtermesztési Kutatási Osztály
A kiszámíthatatlan, szeszélyes időjárás, a kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék, a növényvédelmi gondok évről évre komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozandó, a termesztéstechnológia változása mellett elengedhetetlen az új, nagyobb terméshozamot, termésbiztonságot szavatoló fajták térnyerése. Erre irányul a MATE Kertészettudományi Intézet Kalocsai Kutatóállomásán végzett nemesítési munka is.
Szabadföldön az időjárási szélsőségek hatására folyamatosan visszaszorul az extenzív termelés, amihez hozzájárul, hogy hagyományos esőztető öntözéssel, pláne öntözés nélkül ma már igen kockázatos zöldségféléket termeszteni. Az utóbbi másfél-két évtizedben a hagyományos szabadföldi technológiák mellett két új tendencia erősödött meg a fűszerpaprika- termesztésben: a bakhátas vagy síkfóliás takarással, csepegtető öntözéssel kombinált intenzív termesztés, valamint jóval kisebb arányban a fóliaházakban hajtatás.
Az intenzív technológiák alkalmazása mérsékelheti az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, miközben növeli a termésbiztonságot és a költséghatékonyságot. A technológiai fejlődés, a feldolgozóipari igények megváltozása és piaci tényezők következtében az elmúlt években a fajtaszerkezet is átalakult. Ennek legfőbb jellemzője, hogy az őrlemény céljára termesztett fűszerpaprika mennyisége csökkent, míg a paprikaszószok, -krémek alapanyagául szolgáló csípős fűszerpaprika aránya jelentősen megnőtt. A technológiai váltás ugyancsak ösztönözte a fajtaösszetétel változását.
Egyre fontosabb az ellenállóság
Az utóbbi években a kalocsai kutatóállomáshoz köthető fajták közül a forgalmi adatok alapján még mindig a konstans fajták dominálnak (Szegedi 80, Szegedi 178, Kaldom, Kalorez), ám a már bizonyított régebbi hibridjeink (Bolero F1, Jubileum F1, Szikra F1) szintén közkedveltek a termesztők körében, így részarányuk jelentős a termesztésben. A termékszerkezet változása miatt a hazai fajták mellett külföldi jalapeno- és chilifajtákat (Rioverde F1, Fundador F1, Hot Met F1) is termesztenek. Ez utóbbi fajtakör egyre meghatározóbb a csípős típusban, ahol a krémek és szószók alapanyagaként a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták aránya folyamatosan nő. Ezek a tényezők kijelölik a nemesítési célo- kat és új fajtakínálat kialakítását követelik meg.
A kutatóállomáson folyó fűszerpaprika-nemesítés az utóbbi években a rezisztencianemesítésre fókuszált, amelynek elvárt célja a nagy termőképességű, jó minőségű csípős, illetve csípősségmentes fűszerpaprika-hibridek előállítása.
A klímaváltozással újabb kártevők, vírusvektorok és kórokozók jelentek meg, amelyekkel szemben a hagyományos megoldást a növényvédő szeres kezelések számának növelése jelentheti, de ennél környezetbarátabb lehetőség a kibővített rezisztenciacsomaggal rendelkező, nagy terméshozamú hibrid fűszerpaprika-fajták nemesítése.
A nemesítésben az egyszerű keresztezést, a beltenyésztést és a kettős haploid technológiát is alkalmaztuk annak érdekében, hogy a folyamat végén homogén szülői vonalak álljanak rendelkezésre. A szülői vonalak rezisztenciájának tesztelése a hazai fűszerpaprika-termesztési körzetekben izolált dohány mozaik vírus, valamint a levélfoltosságot okozó baktériumrasszok izolátumának direkt fertőzésével történt.
A potenciális szülői vonalak felhasználásával 48 próbahibridből nyertünk vetőmagot, amelyeket szabadföldi kisparcellás kísérletben teszteltünk. Valamennyi hibridjelölt ellenállóságot mutatott a szabadföldi környezetben fertőző baktériumos levélfoltossággal és a dohány mozaik vírussal szemben.
