Ki gondolná, hogy a növényeinkkel való foglalkozás még ilyen kis mértékben is segít legyűrni a stresszt? Az köztudott, hogy egy erdei séta vagy a kerti munkák ilyen hatással járnak, a természet segít legyűrni a rossz lelkiállapotot, megnyugtatja az idegeinket.

Egyben a depressziót és szorongást is enyhítik a növények, a velük való foglalatosság. Ez célt ad az embernek és eltereli a figyelmét, ráadásul a földben élnek olyan baktériumok, amelyek elősegítik a szerotoninképződést. Arról pedig tudjuk, hogy javítja az érzelmi és a mentális állapotunkat. Egerekkel és emberekkel végzett vizsgálatok szerint a Mycobacterium vaccae talajbaktérium belégzése enyhítheti a depressziót.

Hatékonyabb lehet a munka, ha sok zöld növény vesz körül bennünket. Munkahelyeken, iskolákban érdemes növényeket nevelni azért is, mert növelik a munkakedvet és elégedettebbek leszünk a teljesítményünkkel ilyen zöld környezetben. Alighanem az elégedettséggel és jobb közérzettel függ össze, hogy mutatós növények társaságában a gyógyulás is gyorsabb. Nem véletlen, hogy betegségből lábadozóknak virágot viszünk ajándékba. Tényleg segítünk vele a gyógyulásban.

Tisztítják és párásítják a levegőt

A szoba levegőjét tisztítják a portól, pollentől, vegyi anyagoktól és spóráktól, ami könnyebb légzéshez vezet, és az allergén anyagok eltávolításával az allergiások életét is megkönnyítik a növények. Ebből a szempontból a rákvirágok (Aglaonema), a borostyán (Hedera helix) és a vitorlavirágok (Spathiphyllum) bizonyultak a leghatékonyabbnak. Utóbbiak képesek a levelükben felhalmozni a pollent és különböző légszennyező anyagokat. A csokrosinda (Chlorophytum comosum) és a szobapáfrány (Nephrolepis exaltata) ráadásul nem termel pollent, antiallergén növénynek tekintjük azokat. A pollenallergiások is nyugodtan választhatják a szobájuk díszítésére, levegőjének javítására.

A fotoszintézis során a növények szén-dioxidot vesznek fel a levegőből és oxigént termelnek, ezen kívül párologtatnak is. A párologtatás szükséges ahhoz, hogy a gyökérben kialakuljon az a szívóerő, amivel fölveszik a vizet és a tápanyagokat. Mindezek következtében nemcsak a levegő összetétele javul a szobában, hanem a páratartalom is emelkedik, ami télen különösen hasznos a légzőszerveink és a bőrünk számára.

Az alvásban is segítenek a növények, a már említett oxigénkibocsátás miatt. Oxigéndús környezetben nyugodtabban, mélyebben tudunk aludni, ebből a célból neveljünk a hálószobában aranypálmát (Areca lutescens), a már említett csokrosindát vagy pozsgafát (Crassula ovata).

Meglepő, hogy zajcsökkentő szerepük is lehet a nagy termetű növényeknek. Ezt azzal érik el, hogy leveleikkel megtörik, szétszórják a hanghullámokat. Erre a nagy levelű növények alkalmasak, ha az ablak vagy a zajongó szomszéddal közös fal elé állítjuk azokat. Válasszuk a szobafikuszt (Ficus carica) vagy a sűrű növekedésű kislevelű fikuszt (Ficus benjamina).

Végül gyógynövényeket is nevelhetünk a szobában, amelyeket el is fogyasztunk vagy másként használunk egészségünk érdekében. Ilyen a népszerű orvosi aloé (Aloe vera), amit apróbb sérülések gyógyítására vagy bőrgyulladás kezelésére használhatunk. A levendula (Lavandula angustifolia) is közismert gyógynövény, illatpárnában, teaként, vagy bedörzsölésként segít rajtunk.