Lengyel Zoltán, a Táncoskert családi gazdaság tulajdonosa szerint a felmerülő problémára a válasz csakis a regeneratív gazdálkodás lehet, eljött ugyanis az idő a bolygó regenerálására.

Családi hagyományokból lett paraszt, azt gondolta, hogy ez egy jó élet. Eredendően informatikusként dolgozott Budapesten, és amikor rájött, hogy nem érzi jól magát ebben a környezetben, észszerű váltásnak tűnt, hogy hazatérjen Polgárra, a Hortobágy szélére.

A családi gazdaságban növénytermesztéssel foglalkoztak. Voltak olyan területek, amelyeket már nem volt érdemes bevetni, Lengyel Zoltán viszont úgy látta, hogy állatok legeltetésére alkalmasak. Így kezdett állattartásba több mint tíz évvel ezelőtt, eleinte tyúkjai voltak, mostanra pedig száz marhát és mangalicát nevel a területein.

Utánozni a természetet

Kezdettől fogva a regeneratív gazdálkodást alkalmazza a saját gazdaságában. De mit is jelent ez? Valójában nem mást, mint hogy utánozzuk a természetet. Az elmélet megalkotója a ma 89 éves Allan Savory ökológus és korábbi politikus, aki Dél-Afrikában szerzett biológus és botanikus diplomát. A föld degradációját, azaz az elsivatagosodást kiváltó okok kutatását már 1955-ben megkezdte Észak-­Rodéziában, a mai Zambiában.

Savory később Észak-Amerikában kezdte gyakorlatban átültetni elképzelését a regeneratív gazdálkodásról, a holisztikus, tervezett legeltetésről. Meggyőződése, hogy a gyepterületek elsivatagosodásának visszafordítására az állatállomány gondosan megtervezett mozgatása a legalkalmasabb, ugyanúgy, ahogyan az a természetben is működik: elegendő időt hagyva a növényeknek a teljes regenerálódásra az újralegeltetés előtt.

Savory a világot egy tízes skálán törékeny és nem törékeny területekre osztja, melynek Magyarország egyébként nagyjából a közepén helyezkedik el. Elmélete egy rendszerszemléletű megközelítés az erőforrások kezelésére, amely a holisztikus gazdálkodás alapját képezi. 2009-ben megalapította a Savory Intézetet, amelynek keretében a regeneratív gazdaság elméletét és gyakorlatát oktatják világszerte.

Elméletét, főként kezdetben, több tudós és szakember támadta, mondván, hogy nem állnak rendelkezésre tudományos kutatások és eredmények, amelyek alátámasztják a regeneratív gazdálkodás eredményességét. Ma viszont sokan vannak, akik úgy gondolják, a föld, sőt az egész bolygó regenerálásra szorul.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A regeneratív gazdálkodás a természetes ökológiai folyamatokra építve javítja a talaj egészségét, növeli a biológiai sokféleséget és segíti a klímaváltozás mérséklését. Savory holisztikus legeltetési rendszerének lényege a természet folyamatainak leképezése: a nagy testű növényevők sosem tartózkodnak túl hosszú ideig egy-egy területen, így a növényzetnek elegendő ideje van a regenerálódásra, ráadásul a területek folyamatosan gazdagodnak az állatok trágyájával. Eközben a letaposott növényzet gondoskodik a talajtakarásról is, így a nedvesség kevésbé párolog el. Ezzel növekszik a talaj szervesanyag-tartalma, a talajélet helyreáll és javul a vízháztartás.

A vegyszerhasználat minimalizálása vagy elhagyása, és a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás szintén ennek a szemléletnek a része, egyik alapvetése pedig az állattartás integrációja, miszerint a legeltetés serkenti a talajbiológiát és tápanyagot biztosít a növények számára.