0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 20.

Pillangósok a regeneratív gazdálkodásban

Fehérjenövények szerepe: Az egyre inkább teret nyerő pillangós fajok, fajták és fajtakeverékek jól beilleszthetők a regeneratív gazdálkodásba.

Májusban a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közösen szervezte meg a fehérjenövényekről és szálastakarmányokról szóló szakmai napot.

Az érdeklődőket Harsányi Endre rektorhelyettes köszöntötte, kiemelve, hogy a Nyíregyházi Kutatóintézetben a teljes fajportfólió megtalálható. Az olyan fajkeverékek, mint például a rozsos bükköny és zabos bükköny a 2022-es nagy aszályt követően kezdtek el szélesebb körben elterjedni, mert a silókukorica abban az évben nem hozott termést.

Pinklevi őszi lencse
Pinklevi őszi lencse
Fotó: Debreceni Egyetem/Pál Vivien
Az egyre inkább teret nyerő pillangós fajok, fajták és fajtakeverékek viszont jól beilleszthetők a regeneratív gazdálkodásba.

Zsombik László intézetigazgató, tudományos tanácsadó a fajtakínálatukban szereplő pillangós növények termesztés-technológiáját ismertette. Kitért ezeknek a növényeknek a regeneratív gazdálkodásban betöltött multifunkcionális szerepére, hiszen akár fő- vagy másodvetésben is alkalmazhatók.

Kiemelten fontos, hogy a pillangós szálas takarmányok relatív szénmegkötő értéke igen nagy, és a keverékekben való termesztéskor kiváló talajborítottságot nyújtanak.

A kalászos és pillangós növények együttes termesztése segíti a talajt, a talajéletet. Azokat a fajokat, amelyeket szálastakarmány-keverékekben alkalmaznak, alapját képezik a zöldtrágyanövény-keverékeknek is.

Nitrogénmegkötésben ász

Szabolcs-Szatmár-Beregben a csillagfürt termesztése evidenciának számít. Tudni kell róla, hogy inkább a homoktalajok növénye, de a jó minőségű csernozjomtalajon is eredményesen lehet termeszteni, viszont a lúgos talajviszonyokat nem kedveli.

Ha lehet, kerüljük el, hogy kukorica után vetjük, mert utóbbinak a gyomirtószer-utóhatása káros a csillagfürtre, valamint az sem előnyös, ha napraforgó után következik a csillagfürt, mert ott az elővetemény árvakelése okoz gyomirtási gondot.

Nelly Csillagfürt, Lota zab
Nelly Csillagfürt, Lota zab
Fotó: Debreceni Egyetem/Pál Vivien

A csillagfürtöt a lehető legkorábban kell elvetni, a vetéstechnológiája meglehetősen rugalmas választásokat tesz lehetővé. Ha 12 centiméteres sortávra vetik, akkor a szokásosnál nagyobb a kivethető vetőmagmennyiség, ez elérheti a hektáronkénti 150-170 kilogrammot, ilyenkor a mechanikai gyomirtás, a gyomfésülés jól megoldható. Ha valaki kapás sortávra, tehát 76 centiméterre veti, akkor lehetővé válik a sorközművelő gyomfésülés, viszont hektáronként maximum 400 000 csíra vethető ki, annál több semmiképpen.

Eseti engedéllyel a magról kelő kétszikűek ellen használható benne a flumioxazin hatóanyagú szer, például a Pledge 50WP.

A talajoltás általában eredményes, anélkül a rhizobium-gümők meglehetősen lassan alakulnak ki, ezért a nitrogénkötés elhúzódó lehet a talajban. Előnye a csillagfürtnek, hogy kevésbé pereg és könnyen betakarítható. Kiváló elővetemény az őszi kalászosok és a kukorica számára.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság