Út a regeneratív gazdálkodásig

Sokan fogalmaznak úgy manapság, hogy fenntartható módon kell termelni. Lengyel Zoltán viszont azt mondja, a fenntarthatóság szót nem érti, bizonyos dolgokat van értelme fenntartani, de ha megnézzük a mezőgazdaságot, azt látjuk, hogy túlműveljük a talajainkat, a vegyszerektől várjuk a csodát, de az számára kétséges, hogy ennek fenntartása érdemes lenne…

Amikor elkezdett gazdálkodni, biztos volt benne, hogy azt nem a hagyományos módon akarja. Nem akart vegyszereket használni és nem akar kiszolgáltatva lenni a felvásárlóknak, és állandóan aggódni az időjárás miatt. Ehhez még egy személyes motiváció is járult, egy allergia kezelése, amihez el kezdte keresni az tiszta élelmiszereket, és kiderült, hogy ezt nehéz beszerezni Magyarországon.

– Azt gondoltam, megpróbálom kitalálni, hogyan tudok gazdálkodni másképpen. Beleástam magam a témába, és a regeneratív gazdálkodás mutatkozott megoldásnak. Persze, elég sok idő telt el, mire azt mondhattam, hogy én a módszer kritériumainak megfelelően gazdálkodom.

Tyúkokkal kezdte 2013-ban, 13 egyedet nevelt az udvaron. Ahogy látta, miként fejlődnek állatai, szaporodott a létszám, már a tyúkok a legelőkön kapirgáltak. Allan Savory éppen ebben az évben tartott egy TED-előadást, amire felfigyelt, másnap meg is rendelte a könyvét, és az ott leírtakat kezdte alkalmazni.

– Ekkor még csak kapargattam a felszínt, idő közben viszont elvégeztem a holisztikus menedzsment képzés több szintjét, sőt idén egy hónapot eltöltöttem vele Zimbabwen. Még most is rengeteget tanulok tőle, és ma már én vezetem a magyarországi Savory Központot, képzéseket tartok. Nagyon lényeges, hogy megértsük, a holisztikus menedzselés elsősorban hozzáállás kérdése, nincs egységes recept.

Nem úgy működik, hogy már holisztikus menedzser vagyok, és holnaptól minden más lesz. Ez egy hosszú távú tervezés eredménye. A holisztikus döntéshozás célja, hogy közelebb kerüljünk az életminőségünkhöz. Azt tanítjuk, hogy mindenki a legjobb döntést hozza meg a rendelkezésére álló információk alapján, de ehhez meg kell találni a kontextust – magyarázza az elmélet lényegét.

Változtatni nehéz, de megéri

– Ha akarjuk, ha nem, a változtatás kényszerét felismerteti velünk az időjárás. A legtöbb ember nem szeret dönteni, ezért viszi tovább a korábban kitalált folyamatokat. Változtatni nehéz, de megéri. Vannak könyvek, igaz, magyar irodalom még nem áll rendelkezésre, de elérhetők tanfolyamok, képzések, és az információ birtokában mindenki el tudja dönteni, merre induljon el – tanácsolja a Táncoskert tulajdonosa.

A legfontosabb a javuló talajegészség, a szervesanyag-tartalom növekedése, a talajélet fellendülése és a jobb vízháztartás. Számolhatnak a költségek csökkenésével, mert kevesebb műtrágya és növényvédő szer fogy.

Növekszik a termelékenység a talaj egészségének javulásával, ezzel pedig a terméshozam is növekedhet. A gazdaságok kevésbé lesznek kitéve az időjárás viszontagságainak és a piacok ingadozásának. A klíma szempontjából szénmegkötés javulását és a vízgazdálkodás hatékonyságának növekedését lehet a javára írni. A legjobb érvek mégis az eredmények, kérdés, hogy mivel lehet meggyőzni a gazdálkodókat, hogy ezt az utat válasszák.