A szektor elmúlt 10 évének pályázati lehetőségeivel, állatjóléti, állategészségügyi, húsipari helyzetével kapcsolatban is tájékozódhatott a közönség.
Mint azt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke, Horváth István elmondta: ,,Mindannyiunk közös érdeke, hogy egy átláthatóbb, szervezettebb, versenyképes ágazatot, termékpályát hozzunk létre, amely mindenki számára megfelelő jövedelmet és pozitív jövőképet biztosít. Ezt csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk az összefogásra és az együttműködésre.”
E mottó égisze alatt jött létre annak idején, 2015-ben a szövetkezet, mely jelentős hiánypótlásnak számított a hazai sertéságazat rendszerezettsége kapcsán.
Az elnök elmondta: a kormány 2012. augusztus 30-án döntött a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedésekről, melynek célja a sertéslétszám csökkenésének megállítása után felívelő pályára állítani az ágazatot. Az intézkedést ösztönözte, hogy 2012-ben hazánkban a sertésállomány 3 millió egyed alá csökkent. Az átszervezést ösztökélő tényezők közé sorolható továbbá az ágazat szervezetlensége, átláthatatlansága, a feketegazdaság aránya (egyes becslések szerint meghaladta a 41%-ot), valamint a termelői és feldolgozói kapcsolatokat meghatározó bizalmatlanság.
A MSTSZ fennállásának 10. évfordulója örömére megszervezett rendezvény alkalmából Nagy István agrárminiszter elmondta: a mezőgazdaság kiemelkedően húzó ágazata a sertéstenyésztés. A termelők közötti együttműködés erősítése a versenyképesség szempontjából kulcskérdés lesz.
Az anyakoca-állomány 7%-kal, 174.000-re növekedett. 2024-ben az ágazat termelése meghaladta a 600.000 tonnát, ami 2023-hoz képest 8%-os növekedést jelentett. A hazai piac ellátása mellett az ágazat sertéshúst is exportál. Az élősertés-kivitel mennyisége 16%-kal, a sertéshúsexport mértéke 13%-kal nőtt egy év alatt.
A sertések nagy részét hazai vágóhidak dolgozzák fel. A hazai vágóhidak külföldről származó sertéseket is feldolgoznak, az élő sertés külkereskedelmi egyenlege negatív volt, ugyanakkor a sertéshúsexport magasabb értéket képvisel, és így pozitívan szerepelt a külkereskedelmi egyenlegben. A sertéshús többnyire hagyományos, európai uniós piacainkra. Románia 2024 az árbevételünk 38%-át adta Olaszország és Horvátország előtt.
Egy jelentős támogató tényezőről, az Agrárminisztérium által elsőként 2021-ben bevezetett krízisbiztosítási rendszerről is szó esett, mely az egyéb piackockázati tényezők részbeni kompenzációjára alkalmas. A rendszerhez legközelebb februárban lehet jelentkezni, legalább 3 éves időszakra.
