Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Agrárminisztérium által szervezett agrárdigitalizációs konferencián az OMÉK nyitónapján.
A digitalizáció terjedése megállíthatatlan, nem az a kérdés, hogy akarjuk-e őket használni, mert aki kimarad, elmegy mellette a gyorsvonat. kezdte köszöntőjét Dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A kormányzat számára a KAP 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó 9 célkitűzés mellett átfogó célként jelenik meg a digitalizáció, az innováció és a tudásmegosztás, és az új ciklusban is szeretne minden támogatást megadni a hazai agrárium szereplőinek.
Az elmúlt húsz-harminc évben a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődésen ment keresztül, egyre több alkalmazás és szoftver látott napvilágot; melyek képesek rögzíteni, feldolgozni és rendszerbe foglalni a gazdálkodás során keletkező hatalmas mennyiségű adatot, ami segítheti a gazdákat az optimális döntés meghozatalában.
Az agrárdigitalizáció aktuális trendjeiről és az elkövetkezendő évek támogatási perspektíváiról tartott érdekfeszítő előadást a fiatal, innovációs ötletversenyt nyert Pintér Levente Elemér, az Agrárminisztérium agrárdigitalizációs szakértője. Előadásában átnéztük a hazai agrárdigitalizáció főbb mérföldköveit 2019-től, a Digitális Agrár Stratégia elfogadásától és a kiinduló állapottól kezdve, a digitális átállást szolgáló precíziós pályázat főbb eredményein át egészen a jövőbeli feladatokig.
Óriási sikernek könyvelhető el – mondta – hogy a magyar EU elnökség 2027 utáni KAP-ra vonatkozó gazdaközpontú megállapításait egyhangúan fogadta el az agrárminiszterek tanácsa az EU-ban, amelyre még nem volt példa az unióban.
Az AKI-n belül működő, 2024-ben alakult Innovációs és digitalizációs Támogató Egység (ITE) csoportvezetője, Kránitz Lívia bemutatta feladataikat, melynek kiemelt célja, hogy összekapcsolja a mezőgazdaság szereplőt, a termelőket, agrárvállalkozásokat, kutatókat, oktatási intézményeket, szaktanácsadókat és a szakpolitikai döntéshozókat, elősegítse a tudásáramlást és támogassa az innovatív megoldások terjedését.
Megismerhettünk néhány eredményt is a precíziós technológiák hazai elterjedésével kapcsolatban, melyek a Központi Statisztikai Hivatal által elvégzett mezőgazdasági összeírás adatai alapján készültek. 2023-ban a gazdaságok közel 10 százaléka használt valamilyen precíziós eszközt a gazdálkodás során. Ez az arány a szántóföldi és a vegyes növénytermesztő gazdaságok körében volt a legmagasabb.
