Ahogy Levente is megjegyezte, a nap csúcspontját a fejlesztési lehetőségek az agráriumban: gyakorlati megoldások a gazdák szolgálatában című kerekasztal beszélgetés nyújtotta, melyen Dr. Apáti Ferenc, A Fruitveb elnök-ügyvezetője kertészeti ágazatot, Dr. Alexy Márta, az Óbudai Egyetem egyetemi docense az állattenyésztőket, míg Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője a szántóföldi növénytermesztőket képviselte.

Mindhárom előadó egyetértett abban, hogy először a termesztéstechnológiai alapfeltételeket kell teljesíteni egy gazdaságnak, addig hiába is próbál precíziós és mesterséges intelligencián alapuló technológiák bevezetésével.

Drónok szerepe a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági drónok kulcsszerepet játszanak a precíziós gazdálkodás megvalósításában, lehetővé téve a gazdálkodók számára a termőföldek felmérését, a növények állapotának monitorozását (pl. tápanyaghiány, gyomosodás, stressz), valamint célzott permetezés és kijuttatás végzését.

A generációváltás kérdésköréről nem lehet eleget beszélni

A magyar és az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontja a gazdálkodói társadalom elöregedése. Magyarországon az átlagéletkor 58 év, míg az 55 év feletti gazdák aránya 60 százalékra tehető, a 40 év alatti gazdálkodók aránya mindösszesen 10 százalék. A problémát tetézi, hogy az idősebb gazdák több, mint fele nem is foglalkozik a gazdaság átadásának kérdésével.

A tudatos tervezés hiánya ijesztő, s ez nem kedvez a fiatalok belépésének, pedig a fiatal gazdák bevonása stratégiai fontosságú, mivel innovációt, termelékenységet, valamint magasabb fokú együttműködési hajlandóságot hoznának a vállalkozásba. A generációs megújulás lehetőségeiről és kihívásairól tartott előadásában Dr. Radácsi László, a Századvég Akadémia igazgatója hangsúlyozta, hogy a gazdaságátadás nem egyszerűen csak egy gazdasági tranzakció, akik családi vállalkozást üzemeltetnek, az nem csak egy vagyontárgyat adnak át. A felépített gazdaság egy érzelmi és értékközösség is, családszervező erővé válik nem csak az alapító, hanem az egész család részére., ami nem adható át egy egyszerű adás-vételi szerződéssel.

A probléma kezeléséhez mindenképp komplex megoldásokra van szükség. Ezzel kapcsolatban próbáltak gyakorlati tapasztalataikat megosztani a hallatósággal a második kerekasztal beszélgetés tagjai, Dr. Balogh Brigitta, a NAK igazgatója, az édesapjával gazdálkodó Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke és Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Az érthető, hogy az oktatásba egyre inkább begyűrűznek az innovációk, ami a mindennapi gyakorlatban a generációváltással tud igazán látványosan kiteljesedni. hiszen a fiatalok már készség szinten alkalmazzák a digitális tudást.