A HungaroMet adatai szerint az utóbbi 120 évben az éves középhőmérséklet 1,2-1,5 C-kal nőtt. Az emelkedés folyamatos, de időnként van kilengés – ilyen év volt a tavalyi, amikor a szokásosnál nagyobb ütemben melegedett az idő – , és ezek után általában nem áll vissza a régi szintre.
A klímamodell szerint 2050-re további 1, 2100-ra pedig 3 C-kal lesz melegebb, ha minden úgy történik, mint eddig, és az emberiség nem avatkozik be, magyarázta Köel-Dulay György, a HUN-REN vácrátóti ökológiai kutatóközpontjának a biológusa.

Fotó: Rimóczi Irén
Az éves csapadék nem kevesebb, de kevesebb nap érkezik
A csapadék éves mennyiségét nézve nincs szárazodás, az 1980-90-es években is voltak ilyen száraz évek. Mivel azonban a csapadék nem elválasztható a hőmérséklettől, ha melegebb van, akkor ugyanannyi csapadék magasabb fokú szárazságot jelent.
Ezzel párhuzamosan az egybefüggő aszályos időszakok hossza növekedett, országosan már eléri a 30 napot. Egyértelmű előrejelzés, hogy Észak-Európa egyre nedvesebb, a Mediterránum pedig egyre szárazabb lesz. A kettő határán fekve nálunk sok a bizonytalanság, de a modellek azt ígérik, hogy kb. azonos éves csapadék mellett a telek lesznek csapadékosabbak, a nyarak szárazabbak.
Az Alföld egyik legszárazabb térségében Apajpusztán őshonos állatokat tartó Szomor Dezső szerint fenyegetésként lóg a fejük felett, hogy mi lesz, ha az aranyat érő májusi eső elmarad. Sajnálatos, hogy hatalmas mennyiségű folyóvíz felhasználatlanul távozik az országból, és ennek következtében csökken a talajvízszint. Ez sok helyen megkérdőjelezi néhány hagyományos kultúra, így a kukorica jövőjét.
Ők például kukorica helyett már inkább cirkot vetnek. Szomor Dezső azt is kiemelte, hogy a klíma védelme érdekében nagyon fontos a talaj szervesanyag-tartalmát visszapótolni, növelni, ám az intenzív állattartó telepekről származó trágyának lehetnek hátulütői. A Duna-Tisza szabályozással megváltozott a klíma, ami már nem fordítható vissza, de a vízfelületek növelésével valamelyest mérsékelhető a szintén nagyon komoly gondot okozó légköri aszály. Ezért is jó kezdeményezés a csatornák feltöltése.

Fotó: Pálok-Ney Katalin