0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 21.

A természet megújuló képessége csodálatos, de segíteni kell neki

A mezőgazdaságot, élelmiszertermelést befolyásoló környezetei kihívásokról tartott konferenciát az OMÉK-on a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont. Az egyes tényezők, így a hőmérsékleti anomáliák hatásairól kutatók és gazdálkodók is megszólaltak.

A HungaroMet adatai szerint az utóbbi 120 évben az éves középhőmérséklet 1,2-1,5 C-kal nőtt. Az emelkedés folyamatos, de időnként van kilengés – ilyen év volt a tavalyi, amikor a szokásosnál nagyobb ütemben melegedett az idő – , és ezek után általában nem áll vissza a régi szintre.

A klímamodell szerint 2050-re további 1, 2100-ra pedig 3 C-kal lesz melegebb, ha minden úgy történik, mint eddig, és az emberiség nem avatkozik be, magyarázta Köel-Dulay György, a HUN-REN vácrátóti ökológiai kutatóközpontjának a biológusa.

Kulcsár Balázs, Szomor Dezső, Palik Ferenc és Kröel-Dulay György osztotta meg gondolatait a konferencián
Fotó: Rimóczi Irén

Az éves csapadék nem kevesebb, de kevesebb nap érkezik

A csapadék éves mennyiségét nézve nincs szárazodás, az 1980-90-es években is voltak ilyen száraz évek. Mivel azonban a csapadék nem elválasztható a hőmérséklettől, ha melegebb van, akkor ugyanannyi csapadék magasabb fokú szárazságot jelent.

A csapadék eloszlásával sokkal nagyobb a baj, hiszen az adatok szerint minden hetedik csapadékesemény eltűnt, azaz amíg 100 éve egy esztendőben 110 napon érkezett valamennyi csapadék, most már csak 95 ilyen nap van, de az évek között nagy a szóródás.

Ezzel párhuzamosan az egybefüggő aszályos időszakok hossza növekedett, országosan már eléri a 30 napot. Egyértelmű előrejelzés, hogy Észak-Európa egyre nedvesebb, a Mediterránum pedig egyre szárazabb lesz. A kettő határán fekve nálunk sok a bizonytalanság, de a modellek azt ígérik, hogy kb. azonos éves csapadék mellett a telek lesznek csapadékosabbak, a nyarak szárazabbak.

Az Alföld egyik legszárazabb térségében Apajpusztán őshonos állatokat tartó Szomor Dezső szerint fenyegetésként lóg a fejük felett, hogy mi lesz, ha az aranyat érő májusi eső elmarad. Sajnálatos, hogy hatalmas mennyiségű folyóvíz felhasználatlanul távozik az országból, és ennek következtében csökken a talajvízszint. Ez sok helyen megkérdőjelezi néhány hagyományos kultúra, így a kukorica jövőjét.

Ők például kukorica helyett már inkább cirkot vetnek. Szomor Dezső azt is kiemelte, hogy a klíma védelme érdekében nagyon fontos a talaj szervesanyag-tartalmát visszapótolni, növelni, ám az intenzív állattartó telepekről származó trágyának lehetnek hátulütői. A Duna-Tisza szabályozással megváltozott a klíma, ami már nem fordítható vissza, de a vízfelületek növelésével valamelyest mérsékelhető a szintén nagyon komoly gondot okozó légköri aszály. Ezért is jó kezdeményezés a csatornák feltöltése.

A csatornák feltöltése valamelyest mérsékelheti a légköri aszályt, és megakadályozza a talajvízszint további süllyedését
Fotó: Pálok-Ney Katalin
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: