0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 21.

Szarvasmarha: a mesterséges intelligencia fordulópontot jelenthet

A magyar szarvasmarha-tenyésztés évtizedek óta a precíziós adatgyűjtés élvonalába tartozik, de most egy új fejezet előtt áll az ágazat.

Sántaság diagnosztikája

A videókép-elemző rendszerek forradalmasítják a sántaság korai felismerését a computer vision és a mesterséges intelligencia algoritmusok alkalmazásával. Ezek a rendszerek objektív és reprodukálható értékelést nyújtanak, kiküszöbölve az emberi szubjektivitást.

A gépi tanulás algoritmusai képesek felismerni a minimális járáseltéréseket is, amelyek megelőzik a klinikai tünetek megjelenését. A folyamatos monitoring lehetővé teszi a sántaság progressziójának követését és a kezelési hatékonyság objektív értékelését.

További előny, hogy nem igényelnek közvetlen fizikai kontaktust az állatokkal, és a rendszer folyamatos működése biztosítja, hogy egyetlen kezdődő sántaság sem marad észrevétlen, még a korai stádiumban sem. A mesterséges intelligencia fejlődésével a pontosság idővel javul, adaptálódva az adott telephez és genetikai vonalakhoz. A költséghaszon-elemzések szerint a korai beavatkozás jelentősen csökkenti a hosszú távú kezelési költségeket és a lábvégeredetű kieséseket, javítva az állatjóllétet.

Az ellés előrejelzése

Fotó: MMG archív

Az ellés előrejelzésére szolgáló szenzorok számos fiziológiai és viselkedési paramétert integrálnak. Az ellési nyugtalanság monitorozása fontos információt nyújt a közelgő ellésről. A testhőmérséklet, szívritmus és kérődzési aktivitás kombinált elemzése komplex fiziológiai állapot értékelését teszi lehetővé, a bendő hőmérsékletének folyamatos mérése pedig betekintést ad a metabolikus változásokba.

A gyakorlati alkalmazás során az ellési nyugtalanság alapú módszer jelentős variabilitást mutatott az időzítésekben: üszőknél kb. 36-37 órás előrejelzési idő, teheneknél 61 órás intervallum nehezíti a pontos munkaszervezést. A magas eszközvesztési arány és a nagy szórásérték arra utal, hogy ezek a módszerek önmagukban nem elegendőek a megbízható előrejelzéshez, például a testhőmérséklet alapú előrejelzést az eszköz okozta stressz az üszőknél megnehezíti.

Ennek ellenére a monitoring rendszerek meggyőzően bizonyították hatékonyságukat a nehéz ellések csökkentésében: üszőknél közel 65 százalékról 42 százalékra, teheneknél 51 százalékról 38 százalékra mérséklődött.

Drámai javulás mutatkozott a perinatális mortalitásban és az ellés utáni szövődményekben. A halvaszületések aránya üszőknél 10-11 százalékról 2 százalékra, teheneknél 10,5 százalékról 0,5 százalékra csökkent.

A magzatburok-visszatartás és méhgyulladás előfordulása is jelentősen alacsonyabb volt a monitorozott csoportokban. Ezek az eredmények nemcsak azonnali állategészségügyi előnyöket, hanem hosszú távú gazdasági hatásokat is mutatnak, javítva a reprodukciós teljesítményt és a tejtermelést.

Kérődzés- és bendőparaméter-monitorozás

Egy bendőbólusz 10 perces mintavételezési intervallummal folyamatos adatokat szolgáltat a kérődzési időről, a bendő pH-értékéről és a hőmérsékletről. Ez a technológia különösen értékes a szubakut bendőacidózis korai felismerésében és a takarmányozási stratégiák optimalizálásában. A Heat-Time Rubin bioakusztikus rendszer innovatív módon a kérődzési hangok elemzését végzi. Mindkét rendszer valós idejű riasztásokat küld, lehetővé téve a proaktív beavatkozást, még a klinikai tünetek megjelenése előtt. A fiziológiai paraméterek változásai (pl. a kérődzéssel töltött idő csökkenése az ellés előtt és a bendő hőmérséklet-változása) prediktív értékkel bírnak, segítve az algoritmusok fejlesztését a pontosabb előrejelzésekhez.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: