A Kárpát-medence kincsei pavilonban harangszóra lehetünk figyelmesek, ugyanis aki arra jár megkongathatja őket. Slíz Róbert 12 éves kora óta fanatikusan rajong a harangokért és tanulmányozza azokat. 19 évesen már megkapta az Év Ifjú Mestere Díjat a Mesterségek Ünnepén. A harangöntés mesterségét autodidakta módon tanulta ki és a középkori technikákat alkalmazza.
Fiúról apára szálló mesterség
Az ősi mesterségekre az jellemző, hogy apáról fiúra szállnak. Róberték esetében ez egészen másképp történt. Róbert édesapja villanyszerelő, de ma már munkaidejének 90%-át fia műhelyében tölti és segíti a munkáját. Ez az édesapa bevallása szerint a heti hét napból hat napot jelent.
Eredeti szakmánál maradva foglalkoznak harangok automatizálásával és a harangjátékok készítésével is.