A rendezvény népszerűsége elsősorban annak a három, jól felépített és célcsoportok szerint elkülöníthető, ugyanakkor egymást kiegészítő alappillérnek köszönhető, amelyek a szervezés alapját adják. Ezek révén három napon keresztül az agrárinnováció, a hagyomány és a közösség jegyében széles közönség számára kínál programokat a KÁN.
Nagy hangsúlyt fektettek a szervezők a rendezvény 0., csütörtöki napjára időzített, Magyar Mezőgazdaság – Agrárakadémia segítségével szervezett ,,Mesterséges intelligencia lehetőségei az állattenyésztésben” című témakör taglalására. Ahogy azt Dr. Borbély Csaba, a MATE Agrárgazdaságtani és Agrárpolitikai Tanszékének egyetemi docense, a konferencia moderátora fémjelezte – a tudományos műhely a precíziós megközelítések és az állattenyésztés összefonódását vizsgálja.
A konferencia kezdetén Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora üdvözlő beszédében hangsúlyozta az agrárium digitalizáció tekintetében tapasztalható dinamikus fejlődését. A mesterséges intelligencia megjelenésével ez a folyamat még jobban felgyorsult. A KÁN 17 esztendővel ezelőtt indult, mely immár szervesen kapcsolódik az oktatáshoz, szakoktatáshoz is. A szervezőket a mezőgazdaság legújabb eredményeinek bemutatása iránti vágy ösztönzi – mindez a modernitás keretrendszerébe ágyazva.
Az idei év állategészségügyi helyzete megmutatta, hogy az intelligens rendszerek alkalmazása hogyan járulhat hozzá a gazdaságikár-megelőzéshez. A mesterséges intelligencia segítségével olyan predikciók valósulhatnak meg, amelyek döntéstámogató jellege pótolhatatlan – magyarázta a rektor utalva az idei ragadós száj- és körömfájás betegség okozta tragikus eseményekre. A mezőgazdaságban képződő hatalmas adatmennyiség kiváló lehetőséget biztosít az adat alapokon nyugvó mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Hazánk Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030) elkészült – a megvalósulást számos agrárszervezet támogatta úgy, mint (a teljesség igénye nélkül) a MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nébih – alapadatok szolgáltatásával. A MATE-n is megkezdték az AI összekapcsolását az agráriumban feltárt adatokkal. Mint azt Gyuricza Csaba elmondta: a talajtól indulunk, a növénytermesztés, állattenyésztés, állat-egészségügy, vadgazdálkodás, természetvédelem területéről származó adatokat veszi szárnya alá a rendszer.
A rektor hangsúlyozta – akár ezermilliárdos mértékű kármegelőzés is lehetséges az előrejelzés segítségével, miközben a hagyományos tudást nem felejthetjük el. Ennek jegyében a MATE 2025 szeptemberétről minden szakon bevezeti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásanyag átadását.
A konferencián részt vett Ferenc Rudolf tanszékvezető (SZTE TTIK) „Mesterséges intelligencia és alkalmazásai” témakörben megtartott előadásával. Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkára „Hogyan segíthetnek az EU-s források az állattenyésztés digitális fejlődésében?” című prezentációjával tárta a hallgatóság elé meglátásait.
Alexy Márta, az Óbudai Egyetem egyetemi docense ,,MI a nagyüzemi állattartásban”, míg Horváthné Kovács Bernadett (Zörög Zoltán, Bús Bence Gyula) a MATE berkeiből osztotta meg ,,MI a precíziós állattartás döntéshozatalában” nevű anyagával, végül Tarr Bence Gyula, a MATE részéről ,,Gépi tanulási algoritmusok a tejösszetevők becslésére” című előadásával zárta az eseményt.
Részletes cikkünket, a további megszólalók gondolatait 41. lapszámunkban olvashatják.
