Az újabb károsítók megjelenése ugyanakkor újabb kihívásokat hozott, szerencsére gyorsan fejlődik a biológiai védekezést kutató iparág, így remélhetően mihamarabb hatékony eszközt adnak a termelők kezébe. Azonban a meglévő megoldások is csak akkor hatékonyak, ha rendszeresen monitorozzuk a növényállományt és felismerjük a kártevőket.

A paprika termesztésekor az egyik legsúlyosabb és legnehezebben kezelhető növényvédelmi gond a tripsz, főként a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) megjelenése, mert nem csak közvetlen szívogatásával károsít, annál jóval nagyobb gond, hogy az egyik fő vektora a rendkívül veszélyes, és hatalmas gazdasági kárt okozó paradicsom foltos hervadás vírusnak (TSWV). Ezt a vírust a tripszek lárvakorukban szívogatás során veszik fel, és imágóként képesek továbbadni más növényeknek. A fertőzött tripsz élete végéig fertőzőképes marad.

Áttörte a rezisztenciát

A TSWV ellen a rezisztens fajták alkalmazása megoldást jelentett a 2020 évekig, de manapság már egyre több termesztőkörzetben megjelennek a rezisztenciatörő (resistance breaking, RB) vírustörzsek. A korábban biztosnak hitt védelem tehát elveszett, új rezisztenciaforrás pedig nem ismert. A nemesítői kutatások még nem rendelkeznek olyan vad rokonfajjal vagy génnel, amely egyértelműen hatékonynak bizonyult volna a TSWV újabb törzsei ellen. A vírus rendkívül változékony, ami megnehezíti a hosszú távú genetikai ellenállóság kiépítését.

A védekezés ezért kizárólag a vektor (tripsz) elleni hatékony kontrollra, valamint a vírus forrásainak kizárására épülhet. A helyzet nagy kihívás, de az időben és szakszerűen alkalmazott biológiai módszerek még mindig hatékonyak lehetnek a vírus terjedésének visszaszorításában.

Hőcsapdázás, majd ragadozó atkák

Már az előző kultúra befejezésekor ügyeljünk a tripszmentességre, ha szükséges, használjunk növényvédő szereket az utolsó hetekben. Ha egész tenyészidőszakban ezekre hagyatkozunk, gyorsan hatékonyságukat vesztik, de rövid ideig alkalmazva hasznosak lehetnek. A talajt szigeteljük el fóliatakarással, a korai talaj nélküli termesztésnél a bábok kelését az üres termesztőberendezések magas, 20 °C feletti hőmérsékleten tartásával érhetjük el. A hidegfóliás hajtatásban a szellőzők zárásával, hőcsapdázásal kényszeríthetjük ki a tripszek kelését. A kikelt tripszeket a gyommentes házakban elhelyezett fogólapok kihelyezésével (1000-2000 db/ha monitor ragacslap) csapdázzuk össze. Fontos megjegyezni, hogy a ragadós szalagok a vékony ragasztóanyag-bevonatuk miatt nem alkalmasak a tripszek tömegcsapdázására, azok liszteskék, légyfélék ellen hatásosak.

A biológiai védekezést már a palántanevelőben el kell kezdeni. A legjobb, ha vegyszerek helyett ragadozó atkákkal (Neoseiulus cucumeris, más néven Amblyseius cucumeris 300-500 db/m2 vagy Amblyseius swirskii 100-300 db/m2) „permetezzük” a palántákat.