Hazai kísérletek eredményei
A nemesítési munkák során létrejött alany- és nemes fajták a genetikailag meghatározott termésmennyiséget és -minőséget csak a számukra optimális környezetben, a nemesítési helyhez hasonló ökológiai körülmények között képesek elérni, ezért széles körű alkalmazásukat megelőzően mindenképpen adaptálhatósági vizsgálatokat kell végezni. Ebből kiindulva kezdtünk különböző almaalanyok és fajták teljesítményének értékelésébe Pest vármegyében, Ráckeve térségében. Az Alma-tech Kft. ültetvényében kilenc alany hatását vizsgáltuk három új, perspektivikus almafajta esetében. Ezen cikkünkben a Zuzi Gala Select fajta terméshozási tulajdonságait mutatjuk be.
Az ültetvényt 2021 őszén telepítették réti öntéstalajon, melyet 3%-os humusztartalom és 41-42-es Arany-féle kötöttségi szám jellemez, tehát az almatermesztéshez ideálisak a körülmények. Az ültetvényben 3,5 × 0,8 méteres térállást és szuperorsó koronát alkalmaznak huzalos támrendszer mellett, és a teljes területet jégháló borítja. A vállalkozás faiskolai tevékenységgel is foglalkozik, így az oltványokat az Alma-tech Kft. készítette. A vizsgált alanyok között megtalálhatók a Geneva sorozat egyes tagjai (G.11, G.16, G.41, G.214), a Budagovszky-sorozat két klónja (B.9, B.10), valamint az M.9-es alany három változata (T337, FL56, RN29).
Kísérletünkben a kétéves növényekről 2023-ban 4,0-6,6 kilogramm almát szedtek fánként (1. táblázat). A legkevesebb termést a G.16 és a B.9 alanyoknál tapasztaltunk (4,0 kg/fa), míg a legtöbbet az M.9-es klónok gyümölcsfáiról szüreteltük (6,3-6,6 kg/fa). A fánkénti gyümölcsszám 23-40 között változott, míg a fajlagos, vagyis törzsvastagsághoz viszonyított termésmennyiség 5,0-8,7 db/cm2 volt. Szakirodalmi adatok alapján az ideális gyümölcsterhelés fajtától függően 4,0-7,0 db/cm2, tehát a kapott értékek az optimális tartományban, illetve némileg afölött helyezkedtek el.
Egy évvel később, 2024-ben a harmadik nyaras fákon már jóval nagyobb eltérést kaptunk az egyes alanyok között: fánként 6,0-12,6 kilogramm termést takarítottunk be. Alacsonyabb, 7 kilogramm alatti hozamokat adtak két M.9-es klón (FL56, RN29), a B.9, valamint a G.11 alanyon lévő fák, míg 10 kilogramm fölötti termést produkáltak a G.214, a G.16, a B.10 alanyon lévők (10,2-12,6 kg/fa). A növényenkénti gyümölcsszám 33-88 között változott, ami 5,0-13,5 db/cm2 fajlagos értéknek felel meg.
A legnagyobb gyümölcsöket a G.41 alanyú fákon mértük (76,1-81,7 mm), ami értékes amiatt is, mert ezen fák gyümölcsterhelése mindkét évben magas volt.
A Zuzi Gala Select fajtára jellemző az egységes, nagy kiterjedésű fedőszín-borítottság, amit a második termőévben értékeltünk. Ekkor a gyümölcsök felületi színeződése 75-92% között alakult. Magasabb, 85% fölötti értékeket tapasztaltunk a G.11, G.41, G.214 és az RN29 alanyú fáknál. A fedőszín-intenzitás, tehát a piros szín mélysége alapján ugyancsak kedvező eredményeket kaptunk, 1-5-ig terjedő skálán 4,3-4,8 érték között teljesítettek a fák. Sötétebbek (4,8) voltak a G.41 és az RN29 alanyú almafák termései.
Az első két termőév alapján tehát valamennyi almaalany alkalmazásával kiaknázható a Zuzi Gala Select fajtában rejlő kedvező gyümölcsminőség, azonban az elérhető terméshozamok nagyságában, így a termőre fordulás gyorsaságában is tapasztaltunk eltéréseket, amelyek a továbbiakban várhatóan még inkább kiéleződnek, így vizsgálatainkat tovább folytatjuk.
Elek Hajnalka, dr. Sipos Marianna, Kiss Nikoletta, dr. Csihon Ádám
Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet
Fotók: Elek Hajnalka, Dr. Sipos Marianna, Kiss Nikoletta, Dr. Csihon Ádám
