0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 10.

Brit agrárkereskedelem a Brexit után

A Brexit után az állattenyésztésben visszaesett a brit export, nőtt az import, és erősödött a verseny az uniós termelőkkel.

Példaként a klórral fertőtlenített amerikai csirkehúst vagy a hormonkezelt marhahúst emlegetik, amelyek az EU-ban tiltottak, de a szigetországban a kereskedelmi nyitás révén elérhetővé válhatnak.

Az élelmiszer-biztonság mellett a klímapolitika is fókuszba került: miközben az Egyesült Királyság kormánya a fenntartható állattenyésztés felé terelné a gazdákat, a távoli import növeli a szén-dioxid-lábnyomot.

Magyar és európai vonatkozások

Magyarország számára a brit piac sosem volt akkora volumenű, mint az ír vagy a francia termelők esetében, de a Brexit közvetett hatásai nálunk is érződnek. Az ír marhahús kivitelének visszaesése például az EU belső piacára terelte az ír többletet, ami növelte a kínálatot és lenyomta az árakat – ez a magyar marhahústermelők jövedelmezőségére is hatással van. Hasonló a helyzet a tejtermékeknél: ha az ír és brit feldolgozók kevesebbet tudnak egymásnak értékesíteni, nagyobb mennyiség jelenhet meg az uniós piacon, fokozva a versenyt a közép-európai termelőkkel.

Az EU agrárpolitikai szinten is reagál: Brüsszel hangsúlyozza, hogy a brit import nem sodorhatja veszélybe az uniós állatjóléti és élelmiszerbiztonsági normákat. Az Európai Bizottság több alkalommal is figyelmeztette Londont, hogy a „fair trade” elvét be kell tartani. Ezzel párhuzamosan az EU gazdáinak támogatási politikájában (KAP) egyre nagyobb hangsúlyt kap az állattenyésztés zöld átállása, részben a brit piaci bizonytalanságok miatt is.

A brit állattenyésztés jövője kettős képet mutat. Egyrészt a szektor erős: a brit hús- és tejtermékek prémium minőséget képviselnek, és a fogyasztói bizalom magas. Másrészt a világpiaci verseny és a kereskedelmi nyitás miatt a hazai gazdák könnyen háttérbe szorulhatnak, ha nem kapnak megfelelő állami vagy piaci támogatást.

A brit élelmiszeripar képviselői attól tartanak, hogy a hazai kis- és közepes gazdaságok közül sok nem tudja majd felvenni a versenyt az olcsó importtal.

Magyarország és az EU számára a legfontosabb kérdés, hogy mennyiben képesek védeni saját piacaikat az olcsó, de alacsonyabb normákat teljesítő importtal szemben. A brit agrárkereskedelem változásai ugyanis nem csupán London és Dublin, hanem Brüsszel és Budapest számára is kihívást jelentenek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: