A csökkenés fő oka a madárinfluenza terjedése volt, 2024 decemberétől néhány hónap alatt mintegy 43,3 millió tojótyúkot kellett leölni, ami a ketreces állomány minden nyolcadik, a nem ketreces állomány pedig minden tizenharmadik állatát érintette. A fogyasztói árak ennek megfelelően drámaian megugrottak, 2024 végén több államban már meghaladta a 4 dollárt egy tucat tojás ára. Egy kutatás szerint a madárinfluenza okozta állományveszteség és a kínálat beszűkülése 2024-ben 1,41 milliárd dollár többletterhet rótt az amerikai fogyasztókra. Az árak ugyan lassan mérséklődnek, de továbbra is erősen ingadoznak. A helyzet stabilizálása érdekében az amerikai kormány 2025 tavaszán 1 milliárd dollárt különített el a madárinfluenza elleni küzdelemre, amelyből biobiztonsági auditokat, kártalanítási programokat és megelőző intézkedéseket finanszíroznak.

Csak Kaliforniában 10,6 millió állat pusztult el, ami tovább rontotta az ellátás biztonságát. A járvány nemcsak árrobbanást idézett elő, hanem bizonytalanságot is, sok gazdaságnak hónapokba telt, mire sikerült újra feltölteni az állományát.

Európában folyamatos a járványügyi éberség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a madárinfluenza kitörései szorosan összefüggnek a vándormadarak mozgásával, ezért főként tavasszal és ősszel jelentkeznek új hullámok. Bár 2025 elején kevesebb esetet regisztráltak, mint az előző években, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő súlyosabb járványhullám bármikor felütheti a fejét.

A vakcina lehet a megoldás?

A madárinfluenza-járványok hatása összetett. Elsősorban kínálati zavarokat okoznak, hiszen a fertőzött térségekben kevesebb tojás kerülhet a piacra. Ez áremelkedést von maga után, miközben gyakran az exportot is korlátozzák az egészségügyi kockázatok miatt. A gazdáknak mindemellett komoly összegeket kell fordítaniuk biobiztonsági beruházásokra, hogy megfeleljenek a szigorodó állategészségügyi előírásoknak. Az USA és az EU az elmúlt években többféle válaszlépést tett, vakcinafejlesztési programokat indítottak, kártalanítási alapokat hoztak létre a kényszerű állományfelszámolások miatt, bővítették az importengedélyeket egyes régiókból és új, szigorúbb járványvédelmi szabályokat vezettek be. Emellett már készülnek a jövőre is.

Bár a madárinfluenza jelenti a legnagyobb fenyegetést a tojástermelésre, nem ez az egyetlen élelmiszer-biztonsági kihívás. A szalmonellafertőzés szintén rendszeresen felmerül a tojáságazatban, bár más jellegű gondot okoz. Az Európai Unióban, a szigorú ellenőrzési programoknak köszönhetően, az utóbbi években nem volt nagyobb, kontinensre kiterjedő fertőzés, az Egyesült Államokban viszont több komoly esetet is regisztráltak. Tavaly szeptemberben például egy alabamai termelőtől kellett tojásokat visszahívni, miután a telep környezetéből vett mintákban – az alomból és a berendezések felületéről – szalmonellát mutattak ki. Idén újabb kitörés következett, és 14 államban összesen 95 megbetegedést okozott.

Az EU legtöbb tojást fogyasztó tagállamai Németország (950 000 tonna), Franciaország (947 000 tonna), Spanyolország (902 000 tonna), Olaszország (760 257 tonna), Hollandia (540 000 tonna) és Lengyelország (417 000 tonna).