Pohl Krisztina, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai menedzsere, a lovas Diákolimpia kapcsolattartója a lelátón mesélt az elmúlt hónapok tapasztalatairól:
– Természetesen mindig van miből tanulni és akadnak finom hangolni valók, főleg úgy, hogy ez az első évünk; de összességében elégedettek vagyunk. 434 fiatal mérhette össze tudását ezen a hétvégén, díjlovaglásban, díjugratásban és ügyességiben, ami miatt az eredetileg egy naposra tervezett döntőt kettőre kellett bővítenünk. Mindent egybevetve 905 nevezés érkezett, ami óriási dolog, egyáltalán nem számítottunk ekkora érdeklődésre. Abszolút pozitívan éltük meg a LAUSZ csapatával végzett közös munkát és úgy ítéljük meg, hogy az együttműködésünknek kétségkívül van jövője.
Csilló Ritát, a Lovassportok Amatőr és Utánpótlás Szakágának elnökét nem volt egyszerű utolérnem, hiszen a Diákolimpián túl a LAUSZ Szuperdöntőt is október közepén, egymást követő két hétvégén tartják, ami sok feladattal jár számára. A vezető jövőbe tekintően nyilatkozott a versenyről:
– Az elmúlt években mindig az a sportszakmai szemlélet vezérelt bennünket, hogy erősítsük a szülő–lovas–edző trió együttműködését, hiszen csak közös munkával, egymás támogatásával érhető el valódi fejlődés. Nagy öröm, hogy ez a háromszög most négyzetté bővülhetett, hiszen csatlakoztak hozzánk a pedagógusok és velük együtt az iskolák is.
Az esemény legfontosabb szereplői kétségkívül a gyerekek voltak, ezért a Diákolimpia két újdonsült bajnokát, Zékány Rebekát és Molnár Enikőt is megkértem az eredményhirdetést követően, hogy mondjanak pár gondolatot.
Zékány Rebeka – a nyírbátori Báthory István Katolikus Óvoda, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium nyolcadik osztályos tanulója – Rubin nyergében lovagolt győztes pályát a 14 évesek és fiatalabbak részére kiírt, rajengedély vizsga nélküli (B) kategóriában. A mátészalkai Pincés Lovassport Egyesület párosa nem érintett rudat a Bubán Zsolt által tűzött, tíz darab nyolcvan-kilencven centis akadályból és tizenegy erőkifejtésből álló alappályán, majd egy gyors hibátlannal ért körbe az összevetésben. Felkészítőjük, Királycsik Petra szerint, a győzelem abszolút csapatmunka eredménye.
Hogyan zajlott a felkészülés?
(Petra) Sok idomítással, aminek hála szerintem jól össze tudtak csiszolódni egymással. Az ugróedzéseken külsős edzők is segítettek bennünket; Técsi Attila és Jakab Áron személyében, akiknek ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást.
Mit érdemes tudni a társadról?
(Rebeka) Rubin egy tizenegy éves szürke kanca, akivel körülbelül egy éve dolgozunk együtt. A Pincés Lovarda tulajdonában van, tenyésztői Varga Gyula és Kovács Anita.
Miben láttad a pálya fő nehézségét?
(Rebeka) Számomra az összevetés jelentette a fő kihívást, hiszen gyors tempóban, szűk fordulókkal kellett hibátlant teljesíteni, ami egy nagy vágtájú lóval mindig nehezebb.
