0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 21.

Mi mozog a komposztban?

Az őszi trágyázáskor, telepítéskor juttatjuk ki a komposztot, amit eddig a kert árnyékos részén érleltünk. Amikor megbontjuk a komposztdombot, számos élőlény kerül a szemünk elé, legtöbbjük hasznos segítőnk, őket mutatjuk most be.

A növényi maradványok lebontása többféle állat táplálkozásával indul, amelyek feldarabolják, megemésztik az elhalt növényeket. Amikor kitermeljük a komposztot, a legnagyobb termetűekkel találkozunk, a többi apróságot nem is látjuk.

A fejükről és a lábukról tudjuk megkülönböztetni a rózsabogár-lárvát a pajortól
Fotó: Horváth Csilla

A legnagyobb testű, riadalmat keltő élőlény a rózsabogár lárvája. Nagyon hasonlít a cserebogárpajorra, de azzal ellentétben hasznos segítőnk, mert csak holt növényi részekkel táplálkozik. A fás részeket rágja, aprítja. Fehéres, vaskos, görbült teste van, világosbarna feje nem feltűnő. Lábai rövidek, vékonyak, alig láthatók, elsősorban erről lehet megkülönböztetni a pajortól, aminek hosszabb, feltűnő, világosbarna lábai vannak, és a feje is sokkal nagyobb. A rózsabogárlárva testén erős sörték is fejlődnek, és amikor sima, szilárd felületen találja magát, hanyatt fekve ezeken a sörtéken képes mozogni, meglepően gyorsan. Ne pusztítsuk el, dobjuk vissza a halomba. A belőle kifejlődő rózsabogár ugyan szívesen megrágja a nyíló virágokat a gyümölcsfákon, rózsán, de károsítása általában nem súlyos mértékű. Maga a rózsabogár pedig igazán mutatós, szép bogár.

Bogarak is mozgolódnak a komposzthalomban, elsősorban a megnyúlt testű holyvafélék, a ragadozó futrinkák, illetve a néhány milliméteres, gombákkal táplálkozó paránybogarak képviselőivel találkozhatunk.

Gyakoriak és hasznosak

Az ászkák körülbelül egy centis, ovális, páncélos, szelvényezett testű ízeltlábúak, a rákok rokonai, hivatalosan szárazföldi ászkarákoknak nevezik őket. Hét pár elég rövid lábuk van, a fejükön lévő csápok sokkal feltűnőbbek. Színezetük nem feltűnő, barnás vagy szürkés.

komposzt
Kisebb nagyobb ászkák a komposztban
Fotó: Horváth Csilla

Párás környezetre van szükségük, sötét, nyirkos helyeken élnek, ezért hívják őket pincebogárnak. Nappal rejtőzködnek, éjjel járnak élelem után. Az ászkarákok elhalt növényi részekkel, korhadó faanyaggal, falevelekkel, gombafonalakkal táplálkoznak, ezért igen gyakoriak és hasznosak a komposztban, de az avarban, farakásokban is megtalálhatjuk őket. Érzékenyek a környezeti szennyeződésekre, vagyis ha sok van belőlük, biztosak lehetünk benne, hogy kevés káros anyag, nehézfém van a kertünkben. Ezen kívül táplálékul szolgálnak madaraknak, békáknak, gyíkoknak.

Forrás: magyarmezogazdsag.hu