Százlábúak is élnek a komposzthalom fölső rétegében, ezek viszont ragadozók, kisebb ízeltlábúakkal, férgekkel táplálkoznak. A náluk sokkal több lábbal rendelkező, mégis lassabb mozgású ezerlábúak viszont elhalt növényeket fogyasztanak és megeszik más rovarok ürülékét is.
Szabad szemmel vagy mikroszkóppal?
Fotó: Pixabay
Szabad szemmel jól látható lebontók a földigiliszták, amelyek közül elsősorban a pirosas színű, karcsú, hegyes farkú trágyagiliszta található meg a komposzthalomban. Ez a giliszta nem is a földben él, hanem az avarban, elhalt növényi részek alatt és más eldugott helyeken. A trágyagiliszta 3-5 évig él. Ezt a fajt használják a házi „dobozos” komposztáláshoz is, mert nem kényes a hőmérsékletre.
Az ugróvillások szárnyatlan rovarok, túl nedves közeg esetén a szobanövények cserepében is előfordulnak. A természetben az avarban illetve a föld felső rétegében tartózkodnak. A komposztban rengeteg van belőlük, hiszen lebomló növényi szöveteket, gombafonalat, pollent és más élőlények ürülékét fogyasztják. Nevüket onnan kapták, hogy ha megzavarják őket, felpattannak a levegőbe. Méretük megközelítheti az egy centit, de legtöbbjük csak néhány milliméteres.
Szabad szemmel csak a legnagyobb atkák láthatók, a többi csak mikroszkóp alatt. Változatos fajok találhatók meg a komposztban, ragadozók, élősködők és korhadék-, illetve gombaevők. Náluk is több mikroszkopikus fonálféreg él a komposztban, milliószámra találhatók meg egy marék bomló növényi hulladékban.
Végül gombák, sugárgombák, baktériumok fejezik be a munkát, általuk válik értékes humuszanyagokká az összegyűjtött növényi hulladék.
Komposzt és faszén – Magyar Mezőgazdaság
Sorköztakaró növényzet, komposzt és faszén – Magyar Mezőgazdaság
