A változásokról, azok okairól Rónai Gergelyt, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnökét és Boross Dávidot, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete marketing- és innovációs bizottságának elnökét kérdeztük.

Rónai Gergely a helyreállítás időszakaként jellemezte 2025-öt. A Covid-időszak kezdetén általános bizonytalanság uralkodott, azonban az előzetes várakozásokkal ellentétben a faiskolák jelentős mennyiségű terméket tudtak értékesíteni. Ez a termelőket arra ösztönözte, hogy növeljék szaporítóanyag-megrendeléseiket és nagyobb árualapot képezzenek, hiszen a pozitív piaci trend tartósnak tűnt.

Majd egyéb hatások, egyebek között a nagy állami beruházások átgondolása, a háborús helyzet lassuló gazdasági folyamatot indított el. A visszaesés nemcsak Magyarországon, de Nyugat-Európában is megjelent.

A termelők gyakran cserélik a nagykereskedésekben a régi árut frissre, ezzel olyan szolgáltatást nyújtanak, amely jól mutatja, hogy a piaci mechanizmusok eltérnek a várakozásaiktól. Mindennek ellenére az eddig elért árbevételek a tavalyi szinten maradtak, ami nem rossz eredmény.

Fokozódik a verseny

A klasszikus értékesítési láncok – termelő, nagykereskedő, kiskereskedő, végfelhasználó – határai elmosódtak és átalakultak. Ennek fő mozgatórugója a digitalizáció és az online kereskedelem fejlődése, még a sok szubjektív szempont szerint értékelt dísznövények esetében is. A fogyasztói szokások megváltozása a dísznövény-kereskedelemi szektort is átalakította.

Ez tovább fokozza a piaci versenyt: minden szereplő igyekszik közvetlenül elérni a végfelhasználókat, akár nyílt napok, akár új értékesítési csatornák bevezetésével. Nem várja ki a sorát, nem bízik abban, hogy a kereskedelmi láncba betagozódik, a portékája eladására törekszik. Ma már számos faiskola indít saját webshopot, amit elsősorban a saját árukészletére alapoz, de hozzá is vásárol.

Az európai piac lassulása következtében a hagyományosan nagy termesztőterülettel rendelkező külföldi – főként holland, olasz és lengyel – régiók termelői, akik iparszerű méretekben nevelik a növényeket, valamint a termékeiknek utat és új piacot kereső kereskedők egyre aktívabbak, a magyar termelőket is kihívás elé állítják.

Mindeközben az egyre kisebb hazai gazdaságok is belépnek az egyéni külkereskedelembe, ami szintén átrajzolja a klasszikus értékesítési struktúrát, hiszen számtalan, értékesítési hagyománnyal nem rendelkező eladási pont jön létre, gomba módra nőnek ki az ideiglenes árusítóhelyek, amelyek egyes esetekben ellenőrizhetetlenek.