0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 30.

Sokféleképpen jut el a dísznövény a végfelhasználókhoz

Átalakulóban vannak a szabadföldi és a növényházi dísznövények értékesítési lehetőségei. Rónai Gergely a helyreállítás időszakaként jellemezte 2025-öt.

Útkeresés, új trendek

A kereskedelmi nehézségeken túl egyfajta útkeresésben is vannak a termelők, mert akik ma jövőképet próbálnak felrajzolni, folyamatosan keresik az új lehetőségeket: külföldi kiállításokat, faiskolai eseményeket látogatnak, és nyitottak az új trendekre.

Az olyan klasszikus „kenyérnövények”, mint a tuja, a puszpáng vagy a Leyland-ciprus, amelyek eddig a hazai termesztés gerincét képezték, mostanra háttérbe szorultak, és helyettük új fajok jelennek meg a piacon. Ez a változás a beszerzési szokásokban is tükröződik: bizonyos termékekkel ma már nem külföldről látják el a piacot, hanem hazai termesztésből, ami a magyar termelői háttér változását jelzi.

Fotó: Ralph , Pixabay

Vásárlói, kereskedői döntések

Boross Dávid szerint az idei szezon a növényházi dísznövénytermesztők számára rendkívül nehezen indult; a márciusi–áprilisi kultúrák értékesítése három-öt hetet csúszott, ami visszatükröződött a kiskereskedelmi forgalomban is. A terméknek a szezon tervezett időpontjában késznek kell lenniük annak érdekében, hogy a vásárlók zavartalanul válogathassanak.

Az értékesítési lánc végén álló vásárló döntésére ugyanakkor leginkább a hétvégi időjárási körülmények vannak hatással: kedvező idő esetén nő a vásárlási hajlandóság, míg rossz időben csökken a kereslet. Ez a tényező komoly kihívást jelent mind a tervezés, mind az értékesítés szempontjából.

Az időjárási viszonyok nagyban befolyásolják a szezon alakulását: a muskátli és a fűszernövények eladása lassabban indult el, amelynek következtében e két termékkör értékesítése várhatóan elmaradt az előző évekhez képest. Ezzel szemben az egynyári és évelő növények forgalma később számottevően nőtt, és a nyári időszak rendkívül intenzívnek bizonyult. Ennek köszönhetően a májusi és júniusi értékesítés képes volt visszahozni a korábbi kiesést, később pedig megmaradt a kereslet a nyári kultúrákra.

Több egyéb kertészeti kelléket forgalmaznak

primula virágbolt nőnap
Illusztráció
Fotó: ivabalk, Pixabay

Az értékesítési csatornák sokrétűek. A legegyszerűbb modell, amikor a termelő közvetlenül fogadja a vásárlókat a telephelyén, ezeket nevezzük termeléssel is foglalkozó árudáknak. Mások tovább tudnak fejlődni és kisebb gardencenterekké alakulnak. Nemcsak saját terméket, hanem több egyéb kertészeti kelléket forgalmaznak, és kisebb kertközpontokká válnak.

További szint a nagybani piac, például a Flora Hungaria, a legnagyobb nagykereskedelmi piac, ahol a termelő vagy saját, vagy bérelt helyen árul, vagy szerződött partner által jelenik meg, és ahol már nagyobb mennyiség és állandó minőség szükséges az egész éves jelenléthez. Végül a legnagyobb termesztők jellemzően disztribútorokon, áruházláncokon, kertészeti központokon keresztül értékesítenek, és juttatják el áruikat áruházláncokba, kertészeti központokba, virágbolt-hálózatokba.

Itt minden szereplő nagy méretű, és szerződéses kapcsolatok keretében hónapokkal előre kötnek ügyleteket.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: