Útkeresés, új trendek
A kereskedelmi nehézségeken túl egyfajta útkeresésben is vannak a termelők, mert akik ma jövőképet próbálnak felrajzolni, folyamatosan keresik az új lehetőségeket: külföldi kiállításokat, faiskolai eseményeket látogatnak, és nyitottak az új trendekre.
Az olyan klasszikus „kenyérnövények”, mint a tuja, a puszpáng vagy a Leyland-ciprus, amelyek eddig a hazai termesztés gerincét képezték, mostanra háttérbe szorultak, és helyettük új fajok jelennek meg a piacon. Ez a változás a beszerzési szokásokban is tükröződik: bizonyos termékekkel ma már nem külföldről látják el a piacot, hanem hazai termesztésből, ami a magyar termelői háttér változását jelzi.

Vásárlói, kereskedői döntések
Boross Dávid szerint az idei szezon a növényházi dísznövénytermesztők számára rendkívül nehezen indult; a márciusi–áprilisi kultúrák értékesítése három-öt hetet csúszott, ami visszatükröződött a kiskereskedelmi forgalomban is. A terméknek a szezon tervezett időpontjában késznek kell lenniük annak érdekében, hogy a vásárlók zavartalanul válogathassanak.
Az időjárási viszonyok nagyban befolyásolják a szezon alakulását: a muskátli és a fűszernövények eladása lassabban indult el, amelynek következtében e két termékkör értékesítése várhatóan elmaradt az előző évekhez képest. Ezzel szemben az egynyári és évelő növények forgalma később számottevően nőtt, és a nyári időszak rendkívül intenzívnek bizonyult. Ennek köszönhetően a májusi és júniusi értékesítés képes volt visszahozni a korábbi kiesést, később pedig megmaradt a kereslet a nyári kultúrákra.
Több egyéb kertészeti kelléket forgalmaznak

Fotó: ivabalk, Pixabay
Az értékesítési csatornák sokrétűek. A legegyszerűbb modell, amikor a termelő közvetlenül fogadja a vásárlókat a telephelyén, ezeket nevezzük termeléssel is foglalkozó árudáknak. Mások tovább tudnak fejlődni és kisebb gardencenterekké alakulnak. Nemcsak saját terméket, hanem több egyéb kertészeti kelléket forgalmaznak, és kisebb kertközpontokká válnak.
További szint a nagybani piac, például a Flora Hungaria, a legnagyobb nagykereskedelmi piac, ahol a termelő vagy saját, vagy bérelt helyen árul, vagy szerződött partner által jelenik meg, és ahol már nagyobb mennyiség és állandó minőség szükséges az egész éves jelenléthez. Végül a legnagyobb termesztők jellemzően disztribútorokon, áruházláncokon, kertészeti központokon keresztül értékesítenek, és juttatják el áruikat áruházláncokba, kertészeti központokba, virágbolt-hálózatokba.





